Dávid Ferenc - Goda Károly - Thirring Gusztáv: Sopron belvárosának házai és háztulajdonosai 1488-1939 (Sopron, 2008)
Bevezetés
Az 1734-es telekkönyvet megelőző félszáz év háztulajdonosainak azonosítását Csatkai Endre kezdte el az 1930-as években. Rendszeresen végigolvasta a nagy tűzvész (1676) után készült városi tanácsjegyzőkönyveket, bírósági jegyzőkönyveket és végrendeleteket az 1848. évig, hogy meghatározza a 17-19. századi házak tulajdonosait, s összegyűjtse az építkezéseikre vonatkozó adatokat. Eredményeit előbb kisebb cikkekben adta közre, rendszeresen pedig 1953-ban és 1956-ban a (Dercsényi Dezsővel közösen szerkesztett, az újkori emlékekre azonban egyedül írt) nagy munkában, a Sopron és környéke műemlékei első, majd második, bővített kiadásában. Kutatásai sok fontos adatot tártak fel, összefüggő háztulajdonos-jegyzék elkészítéséhez azonban nem voltak elegendők. Csatkai Endre adataira és a maga családtörténeti adatgyűjtésére alapozta Házi Jenő A soproni belváros házai és háztulajdonosai 1687-ben című tanulmányát (SSz. 1965,127-141, 223-233). Azt a könyvet dolgozta fel, amelyet a házadóosztályok rendszeres megállapításakor fektettek fel: tulajdonosjegyzékét két kivétellel igazolták kutatásaim. A belváros 16-17. századi házainak tulajdonosairól először Házi Jenő publikált sok adatot a Soproni polgárcsaládok 1535-1848 című, az Akadémiai Kiadónál 1982-ben megjelent művében. A munka a választott időtartam valamennyi polgárjoggal rendelkező személyének meghatározását célozta. A 16. században és a 17. század első évtizedeiben a polgárfiak polgárrá válását többnyire nem vezették be a polgárkönyvekbe, ezért Házi a tanácsjegyzőkönyvek, a bírósági jegyzőkönyvek és a végrendeletek teljes sorát s igen sok másfajta iratot is kijegyzetelt és sok házbirtoklási adatot vett fel könyvébe. Munkájából az egyes háztulajdonos polgárok rokonsága is kiderül, házasságok, amelyek kapcsolatot alkottak időben egymást követő tulajdonosok között. A 16. század középső harmadának bírósági jegyzőkönyveiből két kötetnyi regesztát készített Tirnitz József és Szakács Anita 3 , benne több házvételi s a tulajdonosok szomszédságát is megjelölő adattal. A város középkori topográfiájának alapjául szolgáló adatokat Házi Jenő adta ki a Soproni oklevéltár 13 kötetében 1921-1943 között. Ezek között számos összeírás volt, egy sor végrendelet s néhány házbirtoklást közlő bírósági adat. A topográfiai munka elvégzésére az adó-, vagyon-, bordézsma- és gabonadézsma-jegyzékek nyújtottak alapot. Az összeírások rendjének föltárására Mollay Károly vállalkozott, aki e tárgyban az első, összefoglaló cikkét Sopron a középkor végén címmel tette közzé {SSz. 1956, 31-42.). Leírta benne a középkori adójegyzékek összeírásának topográfiai rendjét, s megállapította, hogy az a belvárosban az 1766-ban bevezetett első házszámozással azonos. Mollay, aki 1943-tól kezdve dolgozott a középkori soproni polgárcsaládok történetének összeállításán, ettől kezdve élete végéig számos teljes háztörténetet írt. Belvárosi tárgyú tanulmányai a Szent György utca külső házsorának, a várostoronyhoz kapcsolódó házaknak, több Fő téri és Kolostor utcai háznak a középkori tulajdonlását tisztázták. 4 Az Új utca középkori háztulaj3 Tirnitz József - Szakács Anita: Sopron város tanácsa bírósági jegyzőkönyveinek regesztái I. 1533-1554. Sopron, Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára, 1996.; Szakács Anita: Sopron város tanácsa bírósági jegyzőkönyveinek regesztái II. 1555-1569. Sopron, Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára, 1997. 4 Háztörténet és várostörténet. A Szent György u. 3. számú ház (1379-1550). SSz. 1959, 121-136, 193-204.; Névtudomány és várostörténet. Dágtól Ágfalváig (1195-1416). SSz. 1961, 114-130, 193-200.; Sopron XIV. századi városképének vizsgálata. A Fabricius-ház története (kb.50-i530-ig). SSz. 1964, 1-14, 97-117.; A három középkori városháza. SSz. 1977, 234-247.
