Dominkovits Péter: Egy gazdag városvezető, Lackner Kristóf polgármester javai (Végrendeletek, hagyatéki- és vagyonleltárak, osztályok 1591-1632) (Sopron, 2007)

Bevezetés

a korabeli magyar világi és egyházi elit számos, elsősorban a szűkebb térségben, illetve Nyugat-Magyarországon birtokos tagjának ajánlotta. E sorban ott találjuk az evangélikus Thurzó Györgyöt és a katolikus Esterházy Miklós nádort, az egyik jelzett témaválasztás okán is Révay Péter koronaőrt, a művelt humanista Náprághy Demeter győri püspököt, kalocsai érseket, az evangélikus írói munkásságáról is ismert Nádasdy Pál Vas vármegyei főispánt, illetve Batthyány (II.) Ferenc feleségét, református ura mellett szintén evangélikus íelekezetű Lobkowitz Poppel Évát. Azaz: a megcélzott személyek között egyaránt megtalálhatók felekezetre való tekintet nélkül a legmagasabb rendi méltóságok, és a térség elsősorban evangélikus felekezetű világi főúri elitje, illetve Náprághy személyében a nagy műveltségű katolikus főpap. Kitekínté.s A folyamatos kutatás és forrásfeltárás látványosabb eredményei még múzeumi kiállításokhoz is kötődnek: Lackner Kristóf halotti ravatalon fekvő arcképe 1971-ben elveszettnek tűnt, de a megkerült műemlék 1990-ben restaurálásra, 2002-ben kiállításra került.'

5 A Lackner kutatás filológiai vonalának több iránya már eddig körvonalazódott: Kovács József László Lackner leveleskönyvének a közzéadásán dolgozik. Ez a nagy fontosságú forrás nem csak a várospolitikus-humanista tudós kiterjedt kapcsolatrendszeréhez ad információkat, de itt találhatók Lackner beszédei fogalmazványainak egy gyűjteménye is.

7 Tóth Gergely pedig bilingvis változatban Lackner önéletírását rendezi sajtó alá.

80 Ugyanakkor a Lackner művek további kiadása és elemzése mellett pont ez a kis összeállítás jelzi másféle kutatási irányok létjogosultságát is: pl. Lackner városi társadalomban, városvezető elitben betöltött politikai, társadalomtörténeti elemzéseinek szükségességét (amihez pl. az előbbi tekintetben több publikálatlan követjelentése maradt fenn), vagy esettanulmányként a vagyonos polgárság, a városvezető elit vagyon nagyságának, -szerkezetének az elemzését. Az eddigi kutatási irányokat figyelemmel tartva ez a polgári vagyon- és a szőlőbirtoklás összefüggésrendjébe ugyanúgy illeszkedik,

81 miként az ún. Stiftbuch részletessége révén a lakáskultúra, a konyhai eszközök vizsgálatához,

82 vagy a török-magyar érintkezések tárgyi kultúrájának vizsgálatához.

85 A források elemzéséhez rendelkezésre áll egy speciálisan kedvező adottság, a soproni pénz-, ár- és bérviszonyok feldolgozottsága. 4 Hasonlóképpen tanulságos lenne (a város oktatás-, társadalom és hiteléletéhez is fontos adalékul szolgálna) a fennmaradt gazdag számadási anyag alapján ASKECZ-TÓTH 2002. KOVÁCS 2004. 185. SEL 45.VI.3. Tugend Spigel, 1612. fol. 1-125., Epistulae et Orariones. Fol. 216-347. TÓTH 2006. 245-249. KÜCSÁN 1999/b. ASKERCZ 1976., ASKERCZ 1999. GERELYES 1993. DÁNYI-ZIMÁNYI 1989., DOMONKOS 1980. 19-57.