Dominkovits Péter: Egy gazdag városvezető, Lackner Kristóf polgármester javai (Végrendeletek, hagyatéki- és vagyonleltárak, osztályok 1591-1632) (Sopron, 2007)
Bevezetés
legalább a 17. századra a Lackner alapítványokat igénybevevők, leginkább az alapítvány révén iskolázásukhoz támogatást nyertek adattárának elkészítése. 1 ' Lackner írói, tudomány- és társadalomszervező tevékenysége, és ennek hatásmechanizmusai a továbbiakban egyre inkább kiterjedt, összehasonlító kutatások alapján értékelhetők. Bariska István már 1986-ban Sopron és Kőszeg, Lackner és - az egyébként soproni gyökerekkel rendelkező - Paul Dauchner párhuzamos vizsgálatával jellemezte a kora újkori nyugat-dunántúli városi kultúra jelenségeit. 86 2003-ban Bubyrak Orsolya, Hanns Weber (Weber János) eperjesi főbíró mecénási tevékenysége mögött Lackner hatását (is) érvényesülni látta. 8 ' A nemzetközi összehasonlítás fontosságára hívja fel a figyelmet egy magdeburgi eset. A Lipcsében, Helmstedtben, Jénában jogot, Leidenben matematikát, geometriát és mechanikát tanult Otto von Guericke (1602-1686), 1627-től tagja volt Magdeburg vezető elitjének, a szenátusának, bírói hivatalt is viselt. A harmincéves háború során több szolgálatban (svéd, szász) mérnökként tevékenykedett Guericke tudósként a kora egyik elismert fizikusa volt. 88 Önmagától adódik a kérdés: Lackner pályaíve és működése, mennyiben speciális és mennyiben vannak benne tipizálható elemek, illetve mennyiben hazai, mennyiben európai jelenség? Mindezekre a későbbi kutatások válaszolhatnak. 89 A forrásokról és a forrásközlésróí A forrásközlés 12 tételben 1591-1632 közötti időszakból származó, eltérő irattani sajátosságú dokumentumokat tartalmaz. A publikálatlan dokumentumok válogatásának legfontosabb elve: minél részletesebb, differenciáltabb képet adni Lackner Kristóf társadalomtörténeti vizsgálatához. így az apa, Lackner Ádám végrendeletei (1591, 1594) mellett helyet kapott Lackner első feleségének még előző férjével közösen írott testamentuma is (1596), miképpen Lackner Kristófhoz és hitveséhez, Töllt János özvegyéhez, Gürtner Orsolyához fűződő testamentumok sora is (1605, 1627, 1629, 1631). A források között speciális az eddig ismert legrészletesebb polgári vagyonösszeírás, az ún. Lacknerisch Stiftbuch, amelyet egy-két más vagyonösszeírás szervesen egészít ki. A források közzétételéről: A német nyelvű forrásokat szöveghű, ún. minuszkuláris átírásban, a szövegben előforduló valamennyi hangalak megtartásával tesszük közzé. Azaz: 16-17. századi dokumentumokban az ingadozó írásmódot mutató paleográfiai hűség helyett nagybetűkkel csak a nép-, ország-, táj-, helyrajzi-, vízrajzi-, család- és személynevek, a hónapok, napok és az ünnepnapok nevei, valamint a címek és megszólítástormák (pl. Euere Maiestät, Palatin) írtuk át. Az 'a', o', V hangok fölötti mellékjeleket következetesen megtartottuk, így az eredeti szövegnek megfelelően 'ü', 'ö', 'ü' betűket írtunk. A A számadásokat, elsősorban az oktatásra fordított személy- és költségkimutatásokat mind a Soproni Levéltárból, mind a Soproni Evangélikus Egyházközség Levéltárából szisztematikusan adatbázisba kellene feldolgozni. BARISKA 1986. BUBRYÁK 2003. 232., 238. SCHIMANK 1936.5-63., életrajza: 71-76. A közeli Bécs egykorú polgármestereivel történő összvetés nem csak a nemzetközi összehasonlításhoz szolgálhat adalékokkal, hanem az értékeléshez szükéséges soproni kutatások, így egy polgármesteri prozopográfia hiányaira is felhívja a figyelmet. Ld.: PRADEL 1971.
