Dominkovits Péter: Egy gazdag városvezető, Lackner Kristóf polgármester javai (Végrendeletek, hagyatéki- és vagyonleltárak, osztályok 1591-1632) (Sopron, 2007)

Bevezetés

Az ebből a kis jegyzékből is kitűnik, hogy Lackner Ruszton (Rust, A.), Vulkapordányban (Wulkaprodersorf, A.), Meggyesen (Mörbisch am See, A.) és Sopronban elsősorban olyan ingatlanokat vásárolt, amelyekkel ő is határos volt. A szőlőbirtokai között - egy 17. század végi szőlőterület minősítés szerint - egyaránt voltak alacsony adó kategóriába tartozó földek (pl. Tieffenwegben), közepes (Neubcrg) és a legmagasabb adó kategóriába (Clausner) sorolt dűlőkben fekvő szőlők.'" A meglévő kutatási célok mellett is a Lackner életművének tán legtöbbet hivatkozott, a szakirodalomban legnagyobb teret kapott része a polgármester humanista tudósi, író működése, így erről csak utalás szintjén, egy-két munkáját felemlítve térnénk ki. Bár Lackner országgyűlési követként 1608-ban, II. Mátyás koronázásakor láthatta a magyar szentkoronát, 1615-ben megjelent munkája, „A magyar korona emblematikus leírása" valójában nem erről a szimbolikus tartalmakat hordozó konkrét uralkodói jelvényről szól, hanem műve egy újsztoikus emblematikus királytükör, ahol a királyi korona az uralkodói erények teljességének a jelképe.'

3 1617-ben Farkas Imre [sopron]keresztúri (Deutschkreutz, A.) nyomdájában két könyve is megjelent. A jeles humanista győri püspökkel, kalocsai érsekkel, Náprághy Demeterrel folytatott beszélgetések nyomán készük „A magyar felség sasa" című munkája, amelyben a városkapu fölötti sasos címer, illetve a püspöki címer értelmezését adja: elemzésében a sas az nem egy adott uralkodó, hanem általában a maiestas, a fenségesség szimbolikus ábrázolása. Konkrét politikai üzenete a szülőföld, illetve békeszerető fejedelem, II. Mátyás iránti hűség.'

4 Ugyancsak itt jelent meg az „Egyiptomi virágszedő a soproni mezőn" című, úgymond a művelt polgárok számára, mindennapi használatra készült embléma-szótár.'

3 Lackner „Királyi gondviselés..." címen iskoladrámát is írt, amit 1615. április 20-21én a soproni városházán mutattak be a helyi iskola növendékei, a rákövetkező évben pedig Kassán játszották úgymond nagy sikerrel.'

6 1617. május 3-án adták elő, és még ugyanazon évben, frankfurti impresszummal nyomtatásban is megjelent egy képzeletbeli ország (Trigonium) királyválasztásáról szóló, gr. Nádasdy Pálnak ajánlott komédiája. Bár a mű nem a Habsburg udvar megrendelésére készült, aktualitása, propagandisztikus iránya egyértelmű: inspirálhatott II. Ferdinánd küszöbön álló megválasztásánál; egyfajta célként jelent meg az udvarhűség és az evangélikus vallásszabadság megtartása." Lackner munkáit 72 KÜCSÁN 1999. 6-7. Corona Hungáriáé Emblematica deseriptio. Lavingae Suevorum, Iaeobus Winter, 1615. 207 [11 pp. RMK III. 1156. GRÜLL 1992. 18., KOVÁCS 2004. 88-114. '

4 Maiestas Hungáriáé Aquilia. Kereszturini. Emerieus Farkas. 1617. [4] 82 (recte 81.) [1] RMNY 1136., GRÜLL 1992. 18., KOVÁCS 2004. 88-114., SEMMELWEIS 1972. 61. (Nr. 15.) Kiadása: KOVÁCSLACKNER 1988. '

3 Florilegus Aegyptiacus in agro Semproniensi. Kereszturini. Emerieus Farkas. 1617. [44] ff. 1 tab. RMNY 1135., GRÜLL 1992. 19., KOVÁCS 2004. 88-114., SEMMELWEIS 1972. 61. (Nr. 16.) Kiadása: KOVÁCS-LACKNER 1988. 76 Cura regia seu consultatio paterna. Cassoviae. lohannes Festus. 1616. 169 pp. RMK II. 367., GRÜLL 1992. 26., a korábbi irodalom ismertetésével: KOVÁCS 2004- 115-137. 77 Electio Trigoniana. Francofurti. Nicolaus Hoffmann. Ionas Rosa. 1617. 103 [1] pp. RMNY 1133., GRÜLL 1992. 19., KOVÁCS 2004. 88-114-, Kiadása: KOVÁCS-LACKNER 2004.