Horváth József - Dominkovits Péter: 17. századi sopron vármegyei végrendeletek (Sopron, 2001)

A VÉGRENDELKEZŐKRŐL

tázó irodalom jeles személyeként is jól ismert korabeli sárvári iskolamester, Letenyei István. O 20 ft-os évi készpénz járandóságával az átlagos egy lóval szolgáló nemesi familiáris készpénz részesedését kapta. A szövetek érték szerint differenciált kiadása a két személy sallariumánál is megfigyelhető; Letenyei minden ruhájához „stamet"et kapott. A javadalmazások különbsége az „in naturalien" kiadott élelmiszereknél is tettenérhető.

4 Zvonarics Mihályt fia, István követte - aki korábban sárvári iskolamesterként is működött. Gr. Nádasdy Pál özvegye, gr. Révay Judit udvarában betöltött szerepét, megbecsültségét jól jelképezi, hogy a földesúrnő 1636 áprilisában elhalt apja utolsó elmaradt 70 ft-os készpénzfizetését, illetve az ő 40 ft-os hasonlóképpen kiegyenlítetlen sallariurnát a Vas vármegyei Sömjénben fekvő puszta 114 ft értékű puszta házhellyel egyenlítette ki.

47 Letenyei Pál esetében nem életútja, hanem irodalmi munkássága a „legismertebb". A publikált végrendeletek között a nemesekénél jóval szerényebb számban jelennek meg a mezővárosi polgárok. Chepely András végrendelete (1. sz.) bár Csornán keletkezett, ő nem a mezővárosi polgárok, hanem a győri püspök prédiális vecseszékéhez tartozó Dör falu egyik nemese. A Viczay család Lózs mezővárosi törzsbirtokának lakója volt Szilvási András özvegye, István-Pál Kata. 1658. évi végrendeletét (19. sz.) e földesurával, szolgálataival sokat elégedetlenkedő településről több mint egy emberöltőnyi idővel követi a másik jelenleg ismert: Somogyi Imre özvegye, Lakatos Kata 1699. évi testamentuma (50. sz.).

48 A közeli „kismezőváros" lakója, lövői Marton Pál (27. sz.) valószínűsíthetően inscriptióval birtokot szerző, nemesi jogállású személy volt (ld. majorságra vonatkozó sorait). Végrendelete végrehajtói közül nemcsak Zeke (I.) István, hanem Gallin István is nemesi jogállással bírt - az utóbbi lövői taxalista.

49 Ugyanakkor a [Fertő]Szentmiklósi Varga Ilona 1675. évi testamentuma (33. sz.) a mezőváros által hitelesen kiadott, községi pecséttel ellátott végrendelet egy szép példája. A mezővárosi végrendeletek sorát gazdagítja a csepregi Szabó Ferenc 1650-es évekre keltezhető végakarata (52. sz.). A másik datálatlan testamentum esetében joggal vetődik fel a kérdés: jobbágy, mezővárosi polgár, vagy nemes jogállású személy iratta-e azt? A válasz cseppet sem egyértelmű. Az utódok 18. századi birtokperéhez becsatolt bizonyító iratok egyrészt megengedik a pontos lokalizációt, továbbá egy „terminus post quem"-et adnak, míg másrészt további kérdéseket felvető társadalomtörténeti jelenségekre (pl. migráció, kétes eredetű nemesség) is felhívják a figyelmet. Az eddigi ismeretek szerint Gallya Pál Beleden élt, a család másodgenerációsa volt. 1647-ben a Tóth Mihállyal közö46 MOL E 185 Arcbivum familiae Nádasdy, Raksz. 31.992. A familiárisok 1614- évi fizetési jegyzéke. 47 MOL E 185 Arcbivum familiae Nádasdy, Raksz. 31.989. Inscriptios-könyv, 7. köt. 506-507. p. 4 Sajnálatos módon a Viczay család levéltárának döntő része 1956-ban, a MOL égésénél elpusztult. A mezőváros kamarai levéltárban fennmaradt 17. századi urbáriuma sem tartalmaz társadalomvizsgálat szempontjából értékelhető névanyagot, jobbágy és zsellér háztartás összeírást. Vö.: MOL E 156 Magyar Kamara Archívuma, Urbaria et conscriptiones, Fasc. 99. No. 36., „Urbárium", 1635. 49 Vö.: MOHL 1930. 27-40. p.