Horváth József - Dominkovits Péter: 17. századi sopron vármegyei végrendeletek (Sopron, 2001)

A 17. SZÁZADI SOPRON MEGYEI VÉGRENDELETEKRŐL

A végrendelkezés szabályozása a 17. században A végrendelet fogalmi meghatározására számos kutató kísérletet tett már, kezdve a sort a 18. század végén alkotó, a kérdés vizsgálatának terjedelmes kötetet szentelő Nánásy Benjáminnal;

58 a 19. században olyan kiváló jogászok foglalták írásba véleményüket, mint Frank Ignác

59 vagy Matlekovics Sándor;

60 míg az utóbbi évtizedekben Tárkány Szűcs Ernő foglalkozott a legmélyebben a testamentumokkal.

61 Ez utóbbi megfogalmazása szerint a végrendelet „az örökhagyó halála esetére szóló egyoldalú, de érvényességi kellékhez kötött nyilatkozata, amellyel a törvényes öröklési jog vagy a helyi szokásjog szabályai ellenére vagyonát megoszthatta hozzátartozói vagy idegen személyek között".

62 Ahhoz tehát, hogy egy korszak végrendelkezési gyakorlatát vizsgálhassuk, szükséges egyrészt annak ismerete, hogy az adott időszakban és „vidéken" milyen volt a törvényes öröklés rendje, milyen helyi szokások szabályozták a vagyon átörökítésének menetét; másrészt fel kell tárnunk a testamentumok Tárkány Szűcs Ernő által említett „érvényességi kellékeit"; de foglalkoznunk kell a végrendelkezés motivációival is, hiszen a testáló utolsó akaratában azokat a környezetében kialakult speciális viszonyokat ill. érzelmi kötődéseit is kiíejczésre akarta juttatni, amelyekre a mindent mechanikusan elrendező törvény nem lehetett tekintettel.

63 A végrendelkezési jog magyarországi, Szent István király I. törvénykönyvéig visszamenő történetének középkori szakaszáról Szende Katalin adott nemrégiben rövid áttekintést.

64 Előadásában megállapította, hogy „a városi lakosság végrendelkezésében a törvényi szabályozást a tárnoki jog rögzítette"; emellett több példát hozott az egyes városok saját szabályrendeleteire is.

65 Más rendelkezések szabályozták a nemesség végrendelkezési jogát, melynek fejlődését Somogyi Ferenc dolgozta fel: alapos, több száz konkrét - köztük jónéhány Sopron megyei

66 - példát is idéző munkájából

67 az derül ki, hogy bár a középkorban több törvény is érintette e kérdést (legerősebben valószínűleg az „ősiség" törvényének 1351. évi behozatala, melyet a történeti fejlődés tekintetében korszakhatárként értékel), a testálás körül sok min58 NÁNÁSY 1798. 59 FRANK 1845. 431-460. p. 60 Matlekovics Sándor megfogalmazását „A magyar örökösödési jog alapelvei" című, 1864-ben Pesten megjelent munkájára hivatkozva idézi: RÁCZ 1983. 7. p. 61 Fontosabb ezirányú áttekintései: TÁRKÁNY SZŰCS 1961. 147-187. p. ill. TÁRKÁNY SZŰCS 1981. 726-757. p. 62 TÁRKÁNY SZŰCS 1982. 517. p. 63 Vö.: TÁRKÁNY SZŰCS 1981. 726. p. 64 SZENDE 1999. 347-351. p. 65 SZENDE 1999. 349. ill. 350-351. p. 66 Hivatkozásainak forrása: NAGY 1889-1891. 67 SOMOGYI 1937.