Horváth József - Dominkovits Péter: 17. századi sopron vármegyei végrendeletek (Sopron, 2001)
A 17. SZÁZADI SOPRON MEGYEI VÉGRENDELETEKRŐL
A 17. SZÁZADI SOPRON MEGYEI VÉGRENDELETEKRŐL A „Sopron" név a végrendeletekkel foglalkozó kutatók körében meglehetó'sen ismerősen cseng. Köszönhető ez egyrészt Házi Jenőnek, aki pályája kezdetén két kötetben háromszáznál több késő-középkori soproni polgár-végrendeletet publikált; 1 másrészt Szende Katalinnak, aki e forrásokat az utóbbi évtizedben tucatnyi fontos tanulmányban tárta fel. 2 A Sopron városi végrendeletek ismertsége mellett meglehetősen keveset tudunk viszont a Sopron vármegyében, a megye más településein élők testamentumairól, melyeknek létéről eddig csupán elszórtan megjelenő forrásközlésekből ill. szakirodalmi utalásokból értesülhettek a téma iránt érdeklődők. Jelen kötet ezen, eddig meglehetősen feltáratlan területről tesz közzé mintegy félszáz darab, 17. században keletkezett végrendeletet, melyeknek értékeit, formai és tartalmi sajátosságait kísérelem meg összefoglalni bevezető tanulmányomban. Az eddigi kutatásokról Mielőtt forrásaink elemzéséhez kezdenék, szükségesnek látom a kutatások eddigi eredményeinek áttekintését, mégpedig két irányban: • egyrészt szeretném bemutatni, hogy a magyarországi végrendelet-forrásközlések ill. -feldolgozások sorában hogyan helyezhető el jelen kötetünk tárgya, azaz milyen szerepet kaptak az eddigi publikációkban a 17. században, kisebb településeken keletkezett testamentumok; • másrészt fontosnak tartom - ha a teljesség igényéről le is kell mondanom számba venni az eddig elszórtan megjelent e századbeli Sopron megyei végrendeleteket, melyek a jelen kötetünkben foglaltakat kiegészíthetik (ez utóbbit indokolttá teszi az a tény, hogy másutt már megjelent testamentumot kötetünkbe nem vettünk fel). A hazai végrendelet-kutatások állásának áttekintésére hat esztendővel ezelőtt már kísérletet tettem: akkor - az „egyedi", azaz csupán egy-két forrást közlő kisebb publikációkat nem számítva - mintegy negyven forrásközlést ill. feldolgozást vehettem számba. 3 Ezen munkáknak mintegy kétharmada elemző tanulmány volt; a fennmaradó hányad hosszabb-rövidebb forrásközlés, többnyire - erősen eltérő terjedelmű - bevezető tanulmányokkal. A tucatnyi közzététel közül mindössze egyetlen kötet, a Németh Gábor által sajtó alá rendezett gyöngyösi 4 tartalmazott 17. századi anyagot; a tanulmányok sorában pedig e korszakból a győri végrendeleteket feldol1 HÁZI 1930. ill. HÁZI 1931. Fontosabb ezirányú publikációinak jegyzékét ld.: SZENDE 2000. 8. p. 3 A munkák bibliográfiai adatait ld.: HORVÁTH 1995/a. 442-444- p. 4 NÉMETH 1991.
