Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai Sopron vármegyében; I. Magyar és latin nyelvű vallomások (1767). (Sopron, 1998)
A falvak válaszai/Die Antworten der Dörfer
9. BASZTIFALU I. Mindezüdeig ezen helysígbéli jobbágyoknak semmi urbáriumok nem volt. II. Mivel itt urbárium nincs, nem is volt, azért az ő jobbágyi kötelessígeket emlíkezetekre mind e' koráig nem máskint, hanem az bevett usus szerint vütték vígben. III. Minthogy itten sem urbárium, sem contractus nem találtatik, usus szerint tett szolgálatjok ebbül áll: minden héten esztendőt által egy napot marhával, a' vagy helette két napot gyalog [szolgálnak], olly értelemmel, hogy a J midőn parragot szántani kölletett, ketten öszvefogva egy napot, a' midőn pedig heverőre vagy vetőre szántottak, minden gazda maga két marhájával ugyan egy napot egy hétben, szorgos dologban leginkább két nap is; heti robotjában mindazonáltal bévétetődött. Item aratási alkalmatossággal, valamíg az aratás tartott, minden nap az egísz helyes adott egy aratót, az fél helyes pediglen egy hétben hármat. Törtínt pediglen, hogy aratót valamellyik nem adhatott, a' vagy ha az esső kiverte, áztat másszor bé kölletett szolgálni: mindezeket belészámlált heti robotjukon kívül, az többi napokat ingyen kölletett szolgálni. Item az uraság gabonáját akár két, három s több napokig tartott is, nem többen, hanem egy napi robotjukban vétetó'döttbé. [!] Item az uraság kenderit közönségessen kinyűni, megszáradván, áztat eltörni és a' szerint az uraságnak beadni roboton kívül kölletett. Item a míltóságos uraságnak három fertál esztendőbéli korcsmáját esztendőnkint kíntelenítettek fölárendálni, azon okbul, hogy azon házszám szerint titulált uraság borának következhető, régi mód szerint kimérését eltávoztathassák. Item hoznak az uraság erdeibül egy szekér karácsonyi fát, ad ismét minden gazda egy kappant. Item a' midőn termett, aszaltak egy köböl nyers szilvát, fél köblöt szárazon beadni tartoztak. IV. Vagyon ezen hellysígnek alkalmatos két mezeje, mellynek egy ríszit Őszivel, hellyben-közben tavaszival is szokták vetni, másik rísze pedig üressen marad, az holott is hol háromszor, hol nígyszer szoktak szántani, hol két, hol négy marhával, a' melly szántóföldeiken egy köböl búzamag vetís után nígy, egy köböl rozs után pediglen három vagy negyedfél keresztet szoktak aratni, melly búzának kereszti egy köblöt, rozsnak pedig öt fertált szokott adni. másként Dasztifalu, ma Egyházasfalu része
