Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai Sopron vármegyében; I. Magyar és latin nyelvű vallomások (1767). (Sopron, 1998)

A falvak válaszai/Die Antworten der Dörfer

Item határbéli erdeibül az uraságnak magok szüksígekre vagyon ingyen való faizások, nemkülönben épületre való fájok, a' midőn magokat jelentik az uraságnál, a' minémü az erdeiben találtatik az uraságnak, adatik. S.v. a' sörtvíles marháktul esztendőrül-esztendőre makkoltatásért censust füzetnek. Valami eladni való vagyon, azt Sopronban szokták hordani, melly hozzájok három kis mérföldnyire vagyon. Ríttyek semmi sincs, hanem a' mit a' szántóföldgyeik lábján és kertjeikben öszve szoktak takarni; többnyire pínzen szerzik [a szénát]. Item marhaélő és legeltető földgyök[et] leginkább onnénd mondgyák nem elígsígesnek lenni, mivel esztendőrül-esztendőre vonyós és rideg marháikat vidéki határokban ki kölletik béllelni, mellyel is hol kíszpínzül, hol penig bizonyos vígben vivendő napszámokkal kölletik nékik megfüzetni. Item vizes esztendőkkel nimelly szántóföldgyeiken az vízállás és annak árja károkat szokott okozni nékik. V. Minémü és hány darabbul álló szántóföldgye légyen kinek-kinek, és azok hány köblössek légyenek, az conscriptióbul ki fog tetszeni. Minthogy itt rét nincs, consequenter sarjút sem kaszálhatnak. VI. Minemű és hány napokbul álló robotjok légyen, és mindazokat mikippen szokták vígben vünni, föllebb megírt harmadik punctumbul kitetszik, és azon robotjokat nem máskint, hanem két marhával, elmenet[eleknek] és visszajöveteleknek belészámlálásával szokták végbe vünni. VII. Mind e' koráig ők semminemű termísbül kilenczedet nem adtak, sem szomszídságban lévő uraságok jobbágyi valaha kilencedet füzettek volna, nem halottak. Nemkülönben ők mindezüdeig az uraságnak se kíszpínzül, se pedig termíszet szerint való ajándékkal nem voltak. VIII. Ezen hellysígben semmi puszta helly nincs. IX. Ugyanezen hellysígbéli jobbágyok nímellyek örökössek, nímellyek pedig jövevínyek. bérelni