Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai Sopron vármegyében; I. Magyar és latin nyelvű vallomások (1767). (Sopron, 1998)

A falvak válaszai/Die Antworten der Dörfer

ismét megnyugodtak. A szolgálat pedig földes uraságnak tetszése szerint hol gyalog, hol pedig marhával exigáltatott. Hosszú utat éppen nem tettek, sem más robotot egyébkint, hanem ha az aratórészt fölvitték Sopronban, azt is pedig többen összefogva. Szántást mindazonáltal 4 és több marhákkal szokták véghez vinni; a jövetel pedig és menetel nem imputáltatott. VII. Eddig az ideig soha, semmiféle termísbül kilenczedet nem adtak, nem is tudják, hogy valahol szokásban volna ezen nemes vármegyében a kilenczedvétel. In reliquo, amint már in puncto 3. declarálva

10 vagyon, az karácsonyi tyúknál és fonyásnál [egyebet] semmit sem adnak az uraságnak. VIII. Itt semmi déserta sessio nincsen. IX. Nem tartják magokat örökös jobbágyoknak lenni minnyájan, hanem nímellyek, kik 35 és 40 esztendőktül fogva itten laknak és az uraság ellenek praescribált, azok örökössé váltak, úgymint Tóth Ferencz és István. Horváth Ferencz bíró X. Balaskó Márton X. Pintér Ferencz X. esküitek. Tóth Ferencz X. (P.H.) A vármegye által kiküldött összeírok Palkovics Mátyás főszolgabíró és Szekfü Pál esküdt. [Alsópásztori, 1767. május 18.] Jelzete: MOL C59.3147.cs.131.sz. 5. ALSÓSZAKONY

11 I. Ezen helysígben lévő jobbágyoknak mind e' koráig semmi urbariumja nincs, hogy lett volna, nem is emlíkeznek, hanem II. az ő emlíkezetekre mindezüdeig contractualisták voltak, melly contractusnak tenora szerint mindennemű adózásokért, értetődvén mind míszárszéknek, úgy esztendő által kezeknél lévő korcsmáitatásnak és szőlőhegyektül járandó hegyvám-, dézma- és gabonabéli tizedtül 10 a 3. pontban ismertetve " ma Szakony része