Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai Sopron vármegyében; I. Magyar és latin nyelvű vallomások (1767). (Sopron, 1998)
A falvak válaszai/Die Antworten der Dörfer
Item annak előtte is, valamíg az uraság szüretiben tartott, egy szedőt adtak, de az heti robottyokban bévétetó'dött: föllyebb írt üdőtül fogvást pedig az elmúlt úrszékiig azon szüretbéli napszámok esztendőkint ingyen vétetődtek. Nemkülömben az uraság szŐlohegybéli termését az külső határban lévő szó'leibül, amidőn parancsoltattak, az uraság salamonfai curiájához kölletett hordani, de ezen marhás napszámok heti robottyokban bévétetődött. Item amidőn hosszú fóron kívül az uraság parancsolattyára hosszú útra kölletett menni és oda akár három, négy, öt, hat köllöttek is, nem többe, hanem tsak egynémellykor két heti robotban vétetődött bé. Item fonnak esztendőkint az uraság kenderibül hol három, hol négy fontot; az kinek pediglen az kenderfonyásbul nem jutott, egy funt tollat kölletett nékie fosztani. Item amidőn az hellysígben valamelly gazda meghalálozott, az successora füzetett egy forintot testpínzt. Az úrszékitül fogvást pedig a mai napig ebben lett könnyebbségek, hogy bészolgálván az ő heti robottyokat, többre nem hajtatnak; szintén a' mindennapi aratási robot az heti robotjokon kívül elmaradott; az uraság parancsolattyábul amidőn vidék helyekre marhával mennek, valahány napot töltenek, annyi napban veszik bé a robotban. Nemkülömben azon uraság hold fölgyének szántása, úgy vetise, boronálása tellességgel elmaradott. Item az ki az úrszéki előtt kappant nem adhatott, [annak] a helyett párjáért 80 pínzt kölletett füzetni, azután pediglen harminczöt pínzivel vétetődött bé. Item történt volna az is közöttök, hogy amidőn némely gazdák meghaláloztak, birtokok alatt lévő irtás földeket minden pínzfizetés nélkül az uraság visszavette volna, állítják. IV. Vagyon ezen hellységnek alkalmatos két mezeje, mellynek is egyik felét őszivel, hellybenközben tavaszival szokták bevetni; Őszi alá háromszor, tavaszi alá pedig egyszer szántanak két-két marhával, melly szántóföldeken egy köböl őszi vetés után háromfél keresztet, keresztit 18 kévével, szoktak aratni: kinek is kereszti mind búza, mind ros jó esztendővel köblit megadja. Mi az pascumokat illeti, vagyon az uraságnak territoriális erdeje, de minthogy az uraság mint nevendéken erdejét tartja, azért aratás előtt ritkán bocsáttatnak belé az marhák, mindétig tilos, hanem aratás üdéjén már belé járnak és ha makk nincs, valamég az marha kijárhat, szabadon éli. Makk lévén pedig azon erdőben, nem tovább, csak Kisasszon napig [legeltethetik], azután kitiltatnak. Item vagyon nékik az alsó mezejek végén, ismét az határjokban alkalmatos gyöpjök, mellyet ők csorda hajtónak hínak, az kertek allyátul fogva két hold szélességű, circiter 3 dúllő hosszúságú az horpácsi erdőig, melly gyöpjöknek nagyobb részét Szent György naptul fogvást egísz gabona hordás üdéiig tilosnak tartják; annak egyik részit az falu szükségire (: minthogy más rétjek nincsen:) megkaszállyák. Gabona hordás üdéin többbivel együtt megszabadítván, még tart benne, vonyós marhájok élik; az többi üdőben mind vonyós, úgy más
