Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai Sopron vármegyében; I. Magyar és latin nyelvű vallomások (1767). (Sopron, 1998)

A falvak válaszai/Die Antworten der Dörfer

89. SZOVÄT I. Ezen helységnek urbáriuma nincsen, hanem IMII. még ezelőtt 1748-dik esztendőben nagyméltóságú győri püspök urunk őexcellentiájával bizonyos contractusra léptünk, melly itten sub littera E producáltatik; a' szerént usque annum 1755.

194 és azutátul fogva ez mai napig szolgálunk. IV. Ezen helységnek Szent Mihály naptul fogva karácsonyig csupán bort szabad áruitatni, sör és pálinka áruitatást pedig 3 vagy 4 esztendőtül fogva az uraság magának fönttartotta, minékünk nem is enged áruitatni. Vagyon az helységnek 6 köböl alá való szántófölgye. Nádat az magunk határában elengendó't takarhatunk és abbul el is adhatunk. Emellett az árvizek és záporesők mind őszi, mind tavaszi veteményeinkben nagy károkat okoznak, úgy nemkülömben bodonhelyi szomszéd határban lévő bizonyos zúgó miatt, mellyet az nagyméltóságú herczegi ház az Rába folyásában csináltatott, kaszáló réteinkben megmondhatatlan károkat szenvedünk. Árvizes időkben határunknak lapos volta miatt szarvas marháink az métölt fölszedvén, abban némellyek elvesznek. Nem csak a' közönséges Rába munkájára kölletik mennünk, hanem magunk határában lévő esztorákat és töltéseket is nagy munkával kölletik csinálnunk. V. Minden egész, fél és fertály helyes gazdának hány hold és hány posonyi mérő alá való szántóföldje, úgy szekér szénája légyen, az mostani következdő consciptióbul ki fog tetszeni. Sarjút pedig nem kaszálunk. VI. Mi ugyan heti robotot nem szolgálunk az uraságnak, hanem bort, sört és pálinkát esztendőt által kölletik korcsmánkra 5, leggyakrabban 6 marhával hordanunk. Hasonlóképpen magunk földeinknek munkáltatását is gyakrabban hat marhával kölletik vígben vinnünk. ma Bágyogszovát része m

az 1755-ös évig