Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai Sopron vármegyében; I. Magyar és latin nyelvű vallomások (1767). (Sopron, 1998)
A falvak válaszai/Die Antworten der Dörfer
naptul fogva az ideig, míglen szántani kezdenek, idegen helyekre füeltetés okáért kibérleni; ezenkévül minden marháikat az magok határokban olly formán szokták füeltetésen tartani, hogy Szent György napig a' réteken is járhatnak, Szent György nap után parlag földeken ugarokon és határokban lévő gyöpjeiken addig, míglen a' tarló megszabadul, annak megszabadulása után a' tarlókon is, ismét a' rétek megszabadulása után a' réteken legeltetik. Malmok a' magok határokban is edgy, szomszédságokban pedig elegendők vágynak. Maleficiumok, vagyis fogyatkozásuk e' képpen számláltatnak: mivel ezen határnak mezője alkalmas részén lapánságban vagyon, a' midőn sok essős idők vágynak, vagy nagy havaknak hertelen való olvadásai történnek, az öszvefutni szokott vizek miatt vetéseikben károkat vallanak, és midőn a' Répczének nagy árja vagyon, avagy határoknál keresztül menendő Metőcz névü patak is megárad, réteikben is károkat szoktak vallani. Tűzre és épületre való fát más urasság erdejébül vagy napszámok szolgáltatásáért, vagy készpénzért szereznek. Szőlőhegyek nincsen. Ollyas városok, a' hol valamit eladhatnának, vagy könnyebben vásárolhatnának, öt és hét órányira vágynak tőlük. Mivel ollyas nagy országúttyában vágynak, hogy akár föllül, akár alól jön-megy az hadi rend, nállok megállapodik és mindenféle fuorspontokkal akár föl, akár alá menetelekben terheltetnek: ezen nagy fuorspontozás legtöbb hátramaradásokra és marháiknak romlására vagyon. V. Ezen helységbéli jobbágyok közül kinek-kinek minemű és hány köblös szántóföldei és hány közönséges szekérre való rétéi eddig voltak, azok, mivel a' mostani conscriptiónak változásával némellyek részérül megszaporodtak, tehát a' conscriptio rendiben elszámláltatnak: arra nézve a' mint ottan azok bémondattak, a' szerint maradnak. Sarjút is réteiken kaszálhatnak. VI. Ezen helységbéli jobbágyok közül ki-ki fél helyesnek eddig tartatott: edgy esztendőre 62 napot vagy marhával, vagy gyalog robotoltak. Midőn olly robotot tettek, hogy két marha el nem bírta, és öszve kellyetett nékik fogni, efféle öszvefogás pedig történni szokott parlag szántáskor és messzebb útra terével járáskor, akkor a' kik öszvefogtak, tehát közülök kinekkinek egész napi két marhával való munkája csak fél napszámban vétetődött bé. Amidőn határon kévül akármennyire kellyett nékik robotban menni, olly alkalmatossággal is mind elmenetelek mind visszajövetelek a' robotban belé számláltatott. Ezenkévül tartozott minden marhás gazda roboton kévöl Sopronyig egyszer esztendőben elmenni. Fogyást is hol többet, hol kevesebbet tettek az urasság részére, karácsonyi fát is a' roboton kévül minden gazda edgy-edgy szekérrel vitt az urasság számára.
