Hermann Róbert: A csornai ütközet története és okmánytára 1849. június 13. (Sopron, 1999)
HERMANN RÓBERT: A CSORNAI ÜTKÖZET
A terv igen egyszerű volt. Kmety úgy tudta, hogy a Csornáról Bősárkányon át vezető úton lévő hidakat korábban lerombolták. Ezért úgy döntött, hogy a Rábán átkelve, csapataival dél és nyugat felől támadja meg Csornát. Ha a támadás sikerrel jár, Wyss vagy kelet felé kénytelen visszavonulni, s akkor a magyar VII. hadtest karjaiba fut, vagy északnak vonul vissza, s akkor a Hanság mocsaraiban kénytelen megadni magát. A terv ugyanakkor nem volt kockázat nélkül, hiszen a Kapuvárott lévő másik féldandár kb. öt, a Szerdahelyen lévő Collerydandár pedig 8-9 óra alatt szintén a csatatéren teremhetett. Más kérdés, hogy az ütközet kezdetétől a visszavonulás elrendeléséig valamivel több, mint három óra telt el, ily módon tehát, ha a Kapuvárott lévő féldandár az első ágyúlövés hallatán kiindul, sem érkezhetett volna időben a csatatérre. Csornától délre Szilsárkánynál a felvonuló magyar csapatok a Császárdzsidások egyik járőrébe ütköztek. A járőrt szétugrasztották, egy tagjának lovát lelőtték, őt magát elfogták, a többiek megmenekültek. így félő volt, hogy a dzsidások riadóztatják a csornai helyőrséget, s Wyss időben segítséget kaphat Kapuvárról. A siker immár azon múlt, hogy a Faradra küldendő hadoszlop lovassága időben le tudja-e zárni a Kapuvárra vezető utat. Ez egyáltalán nem volt könnyű feladat, hiszen a Csornára visszatérő dzsidásoknak közel 10 kilométert kellett megtenniük, a Kapuvárra induló futárnak Faradig újabb 5 kilométert. A magyar lovasságra kb. ugyanekkora távolság megtétele várt, azonban már komoly menettel a háta mögött, s Wyss pihent lovakon indíthatta útnak futárjait. Kmety Szilsárkányon felosztotta csapatait a támadáshoz. Az ellenség megkerülésére, a Kapuvárra vezető út elvágására, a Bogyoszló — Jobbaháza — Farad útvonalon Uchtritz Emil alezredest és Pongrácz László alezredest küldte a 10., 23., 33. honvédzászlóaljjal, öt század Vilmos-huszárral és a 9. lovasüteggel. 51 A 45. és 2. besztercebányai honvédzászlóaljból, két vadászszázadból, két század Nádor-huszárból és a 9. gyalogütegből, illetve a két röppentyűből álló másik hadoszlopot, amely Szilsárkányból egyenesen, illetve Pásztorin át Csornának tartott, ő maga vezette. Ennek feladata volt az arctámadás végrehajtása. Az Uchtritz vezérlete alatt előnyomuló lovasság Jobbaházán értesült arról, hogy a háta mögött a Kapuvárból száguldozó dzsidás őrjárat több honvédet elfogott, kiszabadításukra Uchtritz egy lovasszázadot küldött ki 52 , egy másik lovasszázadot pedig Kapuvár megfigyelésére Jobbaházánál állított fel, majd az oszlop Csorna felé folytatta menetét. Trskó szerint a lovasüteg volt Kmety hadoszlopánál, s a gyalogüteg lehetett Pongrácznál. Kmety hadijelentcse (162. irat) azonban egyértelműen a lovasüteget említi Pongrácz és Uchtritz oszlopánál. Maga a logika is amellett szólt, hogy a lovasüteget a gyorsabban mozgó hadoszlophoz csatolják. A 9. gyalogütegben szolgált Kovács Antal levele alapján is úgy tűnik, hogy a gyalogüteg volt Kmety hadoszlopánál. 52 Ld. a 177. iratot.
