Hermann Róbert: A csornai ütközet története és okmánytára 1849. június 13. (Sopron, 1999)

HERMANN RÓBERT: A CSORNAI ÜTKÖZET

Csak 1867-ben tért haza, 1869-ben alezredes, 1871-ben ezredes, 1878-ban vezérőrnagy lett az újjáalakuló Magyar Királyi Honvédségnél. 1882-ben altábornagyi rangban nyugalmazták, 1890. január 17-én halt meg Budapesten.

32 A Kmety-hadosztály másik dandárparancsnoka, Emil Uchtritz báró, 1808. szeptember 22-én született a poroszországi Stuttgartban. Apja a hesseni fejedelemség bécsi nagykövete volt. 1831-ben lépett be a cs. kir. hadseregbe, 1848 tavaszán a 24. (Parma) gyalogezred szabadságolt állományú főszázadosaként felesége, Amadé Dominika marcaltői birtokán élt. Október elején csadakozott a Jellacic mellékoszlopát üldöző magyar csapatokhoz, s előbb az egyik huszáralakulatnál, majd Ivánka Imre őrnagy mellett szolgált: a Csehországból hazaszökött 12. (Nádor) huszárezredi századokhoz osztották be, azok soraiban vett részt az október 30-i schwechati csatában. November 11-én nevezték ki az ezredhez főszázadossá. 1849. januárjában Görgei őrnaggyá léptette elő és osztályparancsnokká nevezte ki. Uchtritz jelen volt a Branyiszkói-hágó bevételénél február 5-én. Miután belátta, hogy a lovasság a meredeken senimire sem használható, hátrahagyta huszárait, maga mellé vette az osztálytrombitást és egy szűk mellékösvényen megindult a hegyen fölfelé. Közben tízpercenként rohamjelet trombitálta to tt a kornétással. A védők csak azt hallották, hogy valahonnan az oldalukból is csapatok közelednek. Ez is arra indította Deym vezérőrnagyot, hogy ne erőltesse tovább a hágó védelmét. Február 5-én kinevezték alezredessé és dandárparancsnokká, május 28-án kapta meg a Magyar Katonai Érdemrend III. osztályát. Június 26-án ezredessé nevezték ki, s egyben megkapta a hadtestté szervezendő hadosztály újonnan alakított lovashadosztályának parancsnokságát is. Augusztus elején Kmety csapataitól Görgei feldunai hadseregéhez került, s a világosi fegyverletételig a III. hadtest lovashadosztályának parancsnokaként szolgált. Aradon sorozóbizottság elé állították, de aztán, mint porosz alattvalót, Poroszország közbelépésére kiutasították az országból. Az emigrációban kis kötetet írt Görgei védelmében, 1866-ban a poroszországi magyar légió ezredese volt. 1886-ban Gebhardsdorfban, Poroszországban halt meg.

33 A hadosztály vezérkari főnöke, Albert Ignác, 1819-ben született Pesten. A grazi katonaiskolán végzett, 1836-1845 között a cs. kir. hadseregben szolgált, s hadnagyi rangban lépett ki. Ezt követően előbb Londonban, majd Párizsban mérnökösködött. 1848 októberétől Perczel Mura-menti hadosztályában szolgált vezérkari hadnagyként, 1849. február l-jén főhadnaggyá, április 17-én századossá léptették elő a II. hadtest vezérkarában. Júniustól a Kmety-hadosztály vezérkari főnöke volt, július 25-én lépett elő őrnaggyá. A szabadságharc után emig32 Bona Gábor, 1987.270. o. 33 Bona Gábor, 1987. 327. o.; Andrássy Antal, 1981. 223-224. o.