Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára 1848-1849-es iratanyaga (Sopron, 1999)
Sopron város levéltárának 1848-1849-re vonatkozó iratai
b) Sopron Vármegye Gazdálkodó Választmányának iratai Megtalálható iratok: 1849-1850 1849: 3., 5., 7-11., 18-19., 21., 23-27., 29-30., 32., 36., 39-40., 44., 46., 49-54., 56-57., 60-61., 65-66., 68., 70., 72., 76-77., 81-82.sz., sz.n.. 1850: I.sz. IV.B.154. Sopron Vármegye Törvényszékének iratai 1849. január 8. - 1850. február 1. Raktári egység: 6 doboz, 1 kötet, 1 füzet Terjedelem: 0,72 ifm Sopron Vármegye Törvényszéke működését, hatáskörét Rohonczy Ignác királyi biztos 1848. december 29-én kibocsátott 29. számú, a vármegyei beligazgatást szabályozó rendelete határozta meg. A vármegyei törvényszék hatáskörébe - a korábban is eme illetékességben lévő - polgári (illetve csőd) és fenyítőperek vizsgálata, továbbá be- és kitáblázások, tilalmazások, ellentmondások, különböző típusú meghatalmazások (képviselő és ügyvédvallások) tartoztak. Azaz: a hatáskör nőtt, hisz pl. a be- és kitáblázások az egykori nemesi közgyűlési hatáskörbe tartoztak, miképpen a mostani szabályozással a törvényszéknek hiteleshelyi feladatokat is el kellett látnia. A szabályrendelet a vármegyei törvényszékeken a másodalispán elnökletét írta elő. Maga a törvényszék a másodalispánnal egy 8 fős grémium volt. Rohonczy 3 pft-os napidíj mellett Tóth Bálint másodalispán mellé Stettner Máté „álladalmi tanácsost", Bachich Pál, Frank Márton, Hegedűs Pál, Káldy József, Simon László, Szemerey Sándor személyében ülnököket nevezett ki, akik közül az üléseken legtöbbször Szemerey volt jelen. A törvényszék üléseit a törvényszéki elnök, azaz a másodalispán által meghatározott heti egy napon kellett, hogy megtartsa. Sopron Vármegye Törvényszéke alakuló közgyűlését 1849. január 8-án tartotta, melyen az ülések rendszeres időpontját a hétfői napokban - ünnep esetén a rákövetkező napon - határozták meg. Az ügyészi hivatalnak negyedévente a törvényszék előtt tárgyalt ügyekről összesítő jegyzéket kellett készítenie. Az 1967-ben megjelent fondjegyzékben található: IV.B.154.e. Raboskodók kimutatása. Ez a tétel valószínűsíthetően az iratanyagba szervesen beépülő, mutatók alapján kutatható rabtabellákat jelzi, amelyek kigyűjtésétől az iratanyag szerves tagolódása miatt eltekintettünk. a) A polgári törvényszék ügyviteli jegyzőkönyvei. A polgári perek jegyzőkönyve folytatólagos sorszámú, tartalmazza a pereset rövid kivonatát, és az ítéletet. Betáblázások esetén csak a pénzügylet rövid, de döntő tartalmi részét rögzíti; az adós és a hitelező nevét, a pénzösszeg nagyságát. (Pl. a kamatok nagyságára többnyire nem tér ki.) Ugyanakkor a vonatkozó időszaknak is fennmaradt a részletes be- és kitáblázási jegyzőkönyve, melybe eredeti nyelvükön, teljes terjedelmükkel beírták a pénzügyletek során keletkező különböző forrásokat (adósleveleket, nyugtákat, kötelezvényeket), illetve a házastárs vagyonát zálogjogon terhelő házassági szerződéseket, vagy más, anyagi vo-