Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára 1848-1849-es iratanyaga (Sopron, 1999)

Sopron város levéltárának 1848-1849-re vonatkozó iratai

natkozású, peres útra került egyezségeket. A ki- és betáblázási jegyzökönyvek 1849. január 8.-1850. február 1. közötti része a fondegység elvét figyelembe véve a IV.A.l.q Sopron vármegye be- és kitáblázási jegyzökönyvei állagban találhatók, ugyanakkor azok kutatói használatára a IV.B.154.a. alatt már utalás történt. b) A polgári törvényszék törvénykezési iratai. A polgári törvényszék aktái jelentős részben folytatását képezik az 1848 előtti Sedria polgári peres iratainak; a folyamatosságot jelzi a récényi (Récény/Ritzing) Gmeiner János 1847-1848 közötti előiratokat is tartalmazó örökségi pere (103/849.). Az 1848-as törvények értelmezéséből, illetve az ezzel kapcsolatos paraszti mozgalmakból eredő típusos folyamodvány gr. Széchenyi Pálé, aki iváni jobbágyai legelőhasználata miatt kért vármegyei orvoslást (243/849.). Ugyanakkor ezek között az iratok között kifejezetten politikai tartalmú, a vármegye belső működését szabályozó rendeletek is találhatók. Ilyen Rohonczy Ignác Simon Nep. János alispánhoz megküldött 1849. április 9-i rendelete is, amely I. Ferenc József 1565. fsz. április 2-i rendeletét leküldve, annak megfelelően ideiglenesen engedélyezte a magyar nyelv használatát a polgári hatóságoknál (113/849.). A másik e tárgybani: másolati példányban megtalálható gr. Cziráky János 1849. október 14-i vármegyei szervezési és működési szabályrendelete, és az általa kinevezett tisztségviselők jegyzéke (238/849.). Mindkét, teljes terjedelmében meglévő központi rendelet a törvényszék működésére is vonatkozott. A községi írásbeliség tanulmányozása szempontjából is fölöttébb fontos az a permelléklet, amely bizonyításként Nemeskér község ítélkezési jegyzőkönyveiből hoz terjedelmes részt (237/849.). [Az ilyen jellegű permelléklet fontosságát azért is ki kell emelni, mert az egykori nemesi mezőváros tárgyidőszakbani ítélkezési jegyzőkönyvei - ahogy más községi könyvei - nem kerültek levéltárba.] Az 1850. év iratai a hagyományos polgári peres törvényszéki működést tükrözik; Grathwoll József (Lindgraben) 1848. évi hagyatéki leltára mellett több (pl. Fertőszentmiklóst érintő) váltótörvényszéki per található az iratanyagban. c) A fenyítő' törvényszék ügyviteli jegyzőkönyvei. A fenyítő törvényszék ülésein Tóth Bálint másodalispán elnökölt. Rohonczy Ignác cs. királyi biztos rendelete szerint a törvényszék zárt testület volt, fenyítő ügyekben a szolgabírói kar jelenléte nem volt szükséges. A fenyítő törvényszék 1849. évi jegyzőkönyve 38 db, folyamatosan vezetett kötetlen füzetből, az 1850. évi jegyzőkönyve pedig hasonlóképpen vezett 5 db kötetlen füzetből áll. A jegyzőkönyvekhez iktató, mutató nem készült, kutatásuk a teljes iratanyag átnézésével tehető meg. d) A fenyítő törvényszék törvénykezési iratai. A fenyítő törvényszék aktái az 1848. aug. 23-i fenyítő törvényszékből származó jegyzőkönyvi kivonatokkal kezdődnek (68/849.), s az iratsorozat elején több, a megelőző időszak hadi eseményeihez tartozó ügy tárgyalásával találkozhatunk, így szökött katonák ügyével, vagy szilsárkányi lovasnemzetőrök hatalmaskodásával (54/849.). De mindezek mellett valójában a típusos eseteket a kisebb tolvajlások (pl. a süttöri uradalomban cukorrépa, a csepregi uradalomban gabona), hatalmaskodások adják, illetve a földesúri jogok csorbításával elkövetett erdőélések, orwadászatok, réthasználatok. Ezek közé tartozott pl. a fülesiek 1848 szeptemberében gubacs, vadgyümölcs szedésben megnyilvánult uradalmi erdőélése, akik ahogy az a vizsgálati iratokból kiderült - a lóhere- és lucernásföldek kaszálásától sem tartózkodtak. (61/849.) A sérci lakosok hg. Esterházy Pál kismartoni vadaskertjének orwadászata miatt kerültek a fenyítő törvényszék elé (69/849.). Külön típuspereket alkotnak a plébánosi járandóságok megtagadásával kapcsolatos esetek. Ezek a fennmaradt peres iratok szerint jelentős számban filiális egyházaknál robbantak ki, pl.: a