Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára 1848-1849-es iratanyaga (Sopron, 1999)

Sopron város levéltárának 1848-1849-re vonatkozó iratai

IV.B.152. Sopron Vármegye Császári Királyi Kormánybiztosának iratai 1849. november 1. - 1849. december 31. Raktári egység: 3 kötet, 1 csomó, 3 doboz Terjedelem: 0,5 ifm. Az iratanyag szerves folytatása IV.B.151. fondszámú, Sopron Vármegye Cs. Kir. Biz­tosa iratainak. Bár mind a jegyzőkönyv, mind az iratok folyamatos iktatószámozással futnak 1849. december 31-ig, a közigazgatásban bekövetkezett szervezeti-működési vál­tozás rögtön az iratanyag elején kitűnik. Ekkor a pozsonyi kerületbe betagolt Sopron Vármegye Cs. Kir. Kormánybiztosa, a Sopron vármegyei törvényhatósági előélettel is rendelkező gr. Cziráky János volt, aki a vármegye működésében a közigazgatás és jog­szolgáltatás szétválasztását hangsúlyozta. Hivatala kezdetén a törvényhatóság új köz­igazgatási beosztást nyert (2148/849.) 2G 1850. január 1-jétŐl Sopron Vármegye Cs. Kir. Kormánybiztosának iratai - valószínűsíthetően későbbi átrendezéssel - a IV.A. 158. Sop­ron Cs. Kir. Megyehatóság iratai anyagába kerültek. a) Sopron Vármegye Cs. Kir. Kormánybiztosa jegyzőkönyvei. Sopron Vármegye Cs. Kir. Kormánybiztosának iratanyaga bár fizikailag elkülönített, önálló fondot képez, mind illetékeségi és tárgykörében szerves folytatása IV.B.löl.a. Sopron Vármegye Cs. Kir. Biztosa közigazgatási jegyzőkönyveinek. Az iratkezelés szempontjából a királyi biztosi közigazgatási jegyzőkönyv 1849. október 31-i lezárása után folyamatos iktatószámmal kezdték el vezetni a kormánybiztosi jegyzőkönyvet. Ezt a királyi biztosi jegyzőkönyv záró soraiban Lukinich Pál főjegyző a következőképpen indokolta: 1849. november l-jétől újabb [közigazgatási] rendezés lép életbe, de a vármegyei levéltár rendezése miatt 1849 végéig egységes iktatás lesz, így az új cs. kir. kormánybiztosi jegyzőkönyvekbe folyamatos számozással vezetik át az ügyeket. A kormánybiztosi jegyzőkönyvekből fennmaradt tisz­tázati, fogalmazványi példányok eltérő hiányosságokkal rendelkeznek, legteljesebb a 3. kötet. A jegyzőkönyvekhez iktató és mutató készült. b) Sopron Vármegye Cs. Kir. Kormánybiztosa iratai. Az iratanyag szerves része a jegyzőkönyveknek, Sopron vármegye törvényhatósági működésének gerincét adó köz­igazgatási iratokat tartalmaz, ugyanakkor a jogszolgáltatás kutatóinak is érdemes át­néznie közigazgatást is érintő úrbéri és polgári perek (végrendeletek végrehajtásával kapcsolatos tiszti tudósítások, hagyatéki perek iratai), ezen ügyekben keletkezett tiszti jelentések. Az iratok jelentős részét gr. Cziráky János cs. kir. biztos Simon Nepomuk János megyebiztoshoz küldött leiratai, illetve azok mellékletei teszik ki. Jelentős részben így jut el a szomszédos kerületek, illetve törvényhatóságok átirata, körlevele (körözött személyek, útlevélügyek etc. esetén), illetve ő közvetíti a felsőbb rendeleteket, nyomta­tott hirdetményeket is a megye felé (pl. a bankjegykibocsátás ügyében tett rendelet: 2284/849., a minisztériumi névváltoztatások - valójában 1848. évi névmagyarosítások ­jegyzéke: 2756/849., vagy az 1848. évi : 2756/849.). Ez a centralizmus hatókörét tekintve nem a '48 előtti és alatti vármegyei igazgatással, hanem a '48 decemberében kialakuló cs. kir. katonaival rokon, ami a Rohonczy Ignác-féle királyi biztosság időszakát is meghatá­rozta. Az örökös tartományok átiratai, szomszédos törvényhatóságok megkeresései, cs. Az ország új közigazgatási beosztása, a közigazgatási átszervezésre - illetve magára Cziráky Jánosra - ld.: Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmus-kori levéltár. Bp., 1965. 28-37., 258. p.

Next

/
Thumbnails
Contents