Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára 1848-1849-es iratanyaga (Sopron, 1999)

Sopron város levéltárának 1848-1849-re vonatkozó iratai

kir. kormánybiztos közvetítette katonai és felsőbb hatóságok rendeletei, körlevelei mellett az iratanyagban fölöttébb jelentős számban találhatók közösségek (községek, mezővárosok, céhek) magán- és közügyekben tett folyamodásai. így gyakoriak magánfelek örökösödési ügyei, melyek előiratai akár 1791-ig is visszanyúlhatnak, mint ahogy az újteleki Johann Geisendorfer örököseinek vagyonosztálya esetében ez megfigyelhető (2462/849.). E folyamodások, tisztviselői vizsgálatok folytán az iratanyagba több kárjegyzék is került, pl. az 1849. június 23-i nagycenki tűzvész károsultjainak kérvényei, és az ügyükben felvett kárjegyzékek. Hasonló kiinduló ok miatt az iratanyag értékes forrásokat őriz a jobbágyok erdőhasználatára, illetve a korábban említett kárjegyzékeket a szarvkői uradalomból természeti kár kapcsán. E forrástípus fellelhetőségét illusztrálja, hogy Groflhöfleinból hasonló, a „Perceptoralia" iratanyagába be nem került kárjegyzőkönyvek találhatók itt. Az iratanyag '48/49 eseményein alapuló politikai iratot nagyon szerény mértékben tartalmaz. Csak a folyamodások között, fogalmazati kísérőiratként maradt fenn a vagyonában bukott Tar János '48-as országgyűlési képviselő, '49-es kormánybiztos hitelezőinek kérvénye adósságuk megszerzése ügyében (2285/849.). Ennél fajsúlyosabb ügyiratok a Chapó Imre volt főszolgabíró lázító irata ügyében tett vizsgálat aktái (2286/849.). Ugyanakkor az iratanyag politika- és társadalomtörténeti szempontból is nagy fontosságú ügyiratai a vármegye máig is kevéssé ismert jobbágy- és zsellérmozgalmainak dokumentumai. így a hg. Esterházy Pál németkeresztúri, lackenbachi uradalma egyes helységeinek lakosai az irtásföldek és a telki állományhoz nem tartozó szőlők utáni tized és hegyvám adását tagadták meg (2304/849.), míg Süttör, Szentmiklós, Széplak, Sarród, Endréd lakosai a nádaratás, és a hányi rétek használata fejében korábban szerződésben rögzített szolgáltatásaikat negligálták (2617/849.). A társadalmi, gazdasági élet kismérvű elmozdulását két ügyirat jelzi: az 1841-ben alakult Sopron-Vasi Szederegylet bár az 1848-49-es években közgyűlést nem tartott, pénztári helyzetéről jelentést tett (2807/849.), miképpen Sopron és Vas vármegyék Jelentősebb képviselői" a Cs. Kir. Kereskedelmi Minisztériumhoz egy Sopron-Kőszeg-Szombathely-Zalaszentgrót-Zalahídvég-Nagykanizsa útvonalú állami vaspálya kiépítése irányában juttattak el kérelmet, és mellékelték be az átnézeti térképet és a vonalrajzot - amit a közigazgatási gyakorlat szerint gr. Cziráky küldött meg Simon Nepomuk Jánosnak. Az iratanyagot a mutatók alapján lehet kutatni. a) Sopron Vármegye Cs. Kir. Kormánybiztosa jegyzőkönyvei l.k. Jegyzőkönyv. 2148-2916/849. i.sz. 1849.11.01.Terj.: l-328.p. 1849.12.31. Megjegyzés: a tisztázati kötet hiányosabb, mint a fogalmazati példány, hozzá iktató, mutató nincs bekötve. A tisztázati kötethez a mutatót ld. rV.B. 15La. fondszám alatt Sopron Vármegye Cs. Kir. Biztosának jegyzőkönyvei sorozatának a végén, ugyanis az az 1849. év központi megyekormányzati szervének közös mutatókönyve. 2.k. Jegyzőkönyv. 2148-2922/849. i.sz., Terj.: l-386.p. 1849.11.01.Megjegyzés: fogalmazati példány, a végén 1849.12.31.