Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára 1848-1849-es iratanyaga (Sopron, 1999)

Sopron város levéltárának 1848-1849-re vonatkozó iratai

IV.B.151. Sopron Vármegye Császári Királyi Biztosának iratai 1848. december 29.-1849. október 31. Raktári egység: 8 doboz, 1 kötet, illetve lásd a TVA.l.b. állag alatt Terjedelem: kb 1 ifm Sopron vármegye cs. kir. megszállásával a katonai parancsnokság hg. Windisch-Grátz fóhadvezér, őfelsége I. Ferenc József, az ifjú uralkodó teljhatalmú megbízottja kezébe került, aki katonasággal kapcsolatos, illetve hadi ügyekben a cs. kir. hadsereg soproni parancsnokságát tette illetékessé. Az ezzel együttműködő polgári kormányzat élére a Sopron és Vas vármegyék, illetve az ezek területén fekvő szabad királyi városok (Sopron, Kismarton, Ruszt, Kőszeg) teljhatalmú kormánybiztosává kinevezett Rohonczy Ignác került. Rohonczy hivatalbalépésével rögtön betiltotta a vármegyei állandó bizottmány üléseinek működését, elrendelte a megye lakosságának lefegyverzését, és a rend fenntartásának biztosítására szükség esetén rögtönítélő bíróságok működését helyezte kilátásba. Tapasztalt közigazgatási tisztviselőként gyors és határozott lépéseket tett a cs. kir. kézbe került vármegyei igazgatás, jogszolgáltatás megszervezésére, működésének beindítására. 1848. december 27-i 13. sz. rendeletében minden főszolgabírói kerületbe évi 300 pft-os fizetéssel közbátorsági biztost nevezett ki. A ,jó rendre" vigyázó grémium a másodalispán felügyelete alatt állt. így a soproni felső főszolgabírói kerületbe Szeytz (Szeitz) Tádét, a soproni alsó főszolgabírói kerületbe Trimmel Andrást, a répcemelléki főszolgabírói kerületbe Szarka Lajost, a rábaközi felső főszolgabírói kerületbe Hannibál Lajost, a rábaközi alsó főszolgabírói kerületbe Pogány Imrét nevezte ki. Ugyanaznap kelt 7. sz. rendeletében a szolgabíróknak megparancsolta, hogy ők lakhelyüket mindenképpen tegyék át az illetőségi körükbe tartozó járásba és onnan - ideiglenesen - csak indokolt esetben, az első alispán engedélyével távozhatnak. Egykorú rendeletei közül az egyik legnagyobb jelentőségű december 29-i, 29. sz. rendelete volt, mely a megyei közigazgatás, jogszolgáltatás szervezeti felépítését, a szervek működését és hatáskörét, személyi állományának összetételét szabályozta. Míg a közigazgatási feladatok élére az első alispánt, a jogszolgáltatás helyi vezetőjévé a másodalispánt nevezte ki. Főispáni jogkört gyakorolva megyei főjegyzőnek Lukinich Pált, első aljegyzőnek Ihász Rudolfot, második aljegyzőnek Nagy Imrét nevezte ki. Fenti rendeletében hasonlóképpen kinevezte a törvényszéki ülnököket, s megállapította napidíjukat, az árvaszék és a számvevőszék elnökét, továbbá az utóbbi ülnökeit. A fent említett 29. sz. rendelet szerint a közigazgatás („megyei beligazgatás") minden tárgya az árvaügyek, törvényszéki ügyek kivételével az első alispán hatáskörébe tartozik, aki munkáját a jegyzői hivatal használatba vételével intézi. Az iratképző jogutóda Sopron Vármegye Nemesi Közgyűlésének, illetve Sopron Vármegye Állandó Bizottmányának, így az iratképzőnél keletkezett, s fennmaradt iratok között cs. kir. kormánybiztosi közvetítéssel felsőbb katonai és polgári szervek leiratai, örökös tartományokban fekvő helységek megkeresései, körlevelei is megtalálhatók, miképpen egyes esetekben szomszédos törvényhatóságok átiratai is. Ugyanakkor az iratanyag döntő részét a törvényhatóság belső életével kapcsolatos köz-, és adóigazgatási, polgári és úrbéri peres ügyek, illetve magánfelek, közösségek folyamodásai és az ügyekben készült vizsgálati iratok teszik ki. A közigazgatás működéséből adódóan az iratanyag sajátossága, hogy nagyon sok, még a Batthyány kormány minisztereitől származó leirat