Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára 1848-1849-es iratanyaga (Sopron, 1999)

Sopron város levéltárának 1848-1849-re vonatkozó iratai

található az iratanyagban (pl. Deák Ferenc igazságügyi miniszter gyórói birtokperrel, vagy szili kibecsültetési üggyel kapcsolatos leirata, vagy államtitkára, majd utóda Ghyczy Kálmán fertó'szentmiklósiak irtásföld panasza ügyében tett leirata.) Külön kiemelésre érdemes az 1848. évi V. te, a népképviseleti országgyűlésre történő képviselőválasztásnál a csornai választókerület választási botránya, lébényi Chapó Imre főszolgabíró ezügyben 1848. július 3-án tett jelentése. Ugyanis a csornai hercegszeri lakosok Bohár Mihály képviselő személyében mezővárosi jobbágy jelöltet kívántak indítani, s a vizsgálati iratok a korteskedés földrajzi kiterjedését, illetve a képviselőjelölt 14 pontos felhívását feltárták. (331/848.) A politika- és hadtörténeti eseményekre utal pl. a farádi nemesek alispáni rendelet elleni tiltakozása, majd az, hogy júliusban immár az egész település „pártütők" számára adózott (549/1849., 1376/849.), illetve az újoncozásokkal, a bánfalvi hadikórházzal, előfogat-adással kapcsolatos többszöri eljárások. Hasonlóképpen politikatörténeti vonzatúak a tisztségviselői kinevezésekkel kapcsolatos cs. kir. határozatok is. A vármegyei hivatalviselőkkel kapcsolatos ügyekből Hannibál Lajos főszolgabíró sorsát az iratanyag nem taglalja, ugyanakkor a 13 éve vármegyei szolgálatban álló Chapó Sándor szolgabíró „pártütők melletti szimpatizációja" azonnali hivatali elbocsájtást vont maga után. (Ahogy Rohonczy írta: „nem érdemlik meg, hogy egy pillanatig is képviselői legyenek a közhatalomnak". IV.B.151.b. 1620/1849.) Ugyancsak a megye politikatörténeti vizsgálata szempontjából lényeges a lorettoi bíróválasztás vizsgálata, miképpen az „eltévedt politikai irányt valló" papok ügye - keresztúri káplán, kisújfalui plébános Kukericsen tartott beszéde. Az újabb közigazgatási átszervezések során Rohonczy utódaként immáron főbiztosi címmel 1849. szeptember l-jétől gr. Cziráky János került a vármegye élére, aki Simon Nep. János királyi biztost az eddigi gyakorlat folytatására kérte, és felhívta figyelmét, hogy az igazságszolgáltatási eljárásokról, főleg az árvavagyon kezeléséről felterjesztését rendszeresen megtegye. a) Közigazgatási jegyzőkönyvek. Sopron Vármegye Cs. Kir. Biztosa közigazgatási jegyzőkönyvei az impériumváltást az iratkezelésben is érzékeltetve 1848 decemberében új iktatószámmal kezdődtek, de sajnálatos módon az 1849. évre az előző évi megkezdett iktatószámozást vitték át. Az iratanyag elhelyezése speciális; a tisztázati példányok döntő része IV.A.l.a Sopron Vármegye Nemesi Kis- és Közgyűlési jegyzőkönyveit Tom. XCII. kötetének végébe kötötték be. E kötetben található még IV.B.102.a. Sopron Vármegye Állandó Bizottmánya jegyzőkönyvének tisztázati példánya is, mely után kapott helyet a királyi biztosi jegyzőkönyv tisztázati példányának jelentős része. A tisztázati példány másik része, illetve a teljes fogalmazati példány e fond őrzőhelyén, együtt található. A jegyzőkönyv kutatását mutató segíti. b) Iratok. Sopron Vármegye Cs. Kir. Biztosa közigazgatási iratai szervesen egybefüggenek a cs. kir. biztosi jegyzőkönyvekkel. Az iratanyag 1848. december végétől tartalmazza Rohonczy Ignác cs. kir. kormánybiztos Simon Nep. János első alispánhoz, illetve a vármegye egyeteméhez írott rendeleteit, leiratait. (A belső rend megszilárdítására, a hivatalszervezet működésére, az adófizetés szabályozására, a közutak, hidak helyreállítására vonatkozó rendeletek szisztematikus összegyűjtése sokban segíthetné a kevéssé ismert cs. kir. kormányzat berendezkedésének megismerését.)