„Tisztemben csak a város érdeke és az igazság fog vezetni” (Sopron, 1998)

Kubinszky Mihály: Sopron építészetének alakulása Sopronyi-Thurner Mihály polgármestersége idején

Az Erzsébet utcában HÁRS GYÖRGY nagy bérháza puritán homlokzatával a többlakásos városi épületek új korszakát nyitotta meg (1932). WINKLER OSZKÁR említett lakóépületein kívül a korszerű középületeket vezette be Sopronba: KÁROLYMAGASLATI KILÁTÓ (1935), ISTVÁN MENEDÉKHÁZ (1938), az EGYETEM MATEMATIKA ÉPÜLETE (1939). A soproniak kedvelt régi parkja az lirzsébet kert. Dahner Samu főkertész vezetése mellett, aki a Deák teret is parkosította, bizonyára Sopronyi-Thurner Mihály polgármestersége idején volt az Erzsébet kert növényzete a legszebb. (Diebold Károly felvétele) A belvároshoz közel a funkcionalista architektúrát néhány kisebb Erzsébet utcai lakóház és az OTI-rendelőintézet (Árkay Aladár, 1940) képviselik. Ilyen jeles adalékot a modern építészethez, mint Thurner Mihály polgármestersége idején Sopron, alig tudott még egy vidéki magyar város felmutatni. A Lőver fejlesztése Thurner Mihály polgármesterségének idején az Alsólőver és a Felsőlőver fejlődése egyaránt meghatározó tényező a város további életének tekintetében. Ennek leglényegesebb feltétele rögtön Thurner Mihály polgármesterségének az első éveiben valósult meg, amikor kiépült a LŐVER KÖRÚT. Egyes szakaszai meglevő utakat vettek igénybe, így a Nándor fasort, a mai Béke utat és a mai József Attila utcát. Másutt meglevő utakat szélesítettek és építettek szilárd burkolatúvá, így a Felsőlőver út alsó szakaszát az Erzsébet kerttől. Jelentős hosszban azonban a Lőver körút új nyomvonalon létesült, mégpedig nagyszabású vonalvezetéssel, amit legjobban a Felsőlőver úttal párhuzamos hosszú egyenes és az