„Tisztemben csak a város érdeke és az igazság fog vezetni” (Sopron, 1998)

Kubinszky Mihály: Sopron építészetének alakulása Sopronyi-Thurner Mihály polgármestersége idején

erdőn át vezető, szépen ívelő útszakasz képviselnek.

13 Átfogóan érintette a területet a LŐVER-USZODA 1934. évi modernizálása és kibővítése, Füredi Oszkár tervei szerint. Tetszetős bejárat, új öltözők, gyermekmedence és zuhanyozók épültek, rendezték a napozókat s a pázsitos területet. Az első világháborút követően felértékelődött a város üdülő-jellege. 1934-1936 között épülnek fel a Lőver szállodák, Greilinger városi mérnök tervei alapján. A közeli Lőver-fürdővel és több penzióval együtt a nemrég kiépült Lőver kőrúthoz csatlakoznak. (Diebold Károly felvétele) Hosszú előkészítés nyomán, egy 1931-ben kiírt tervpályázat tapasztalatainak a kiértékelését követően - a nagy gazdasági válság következményeinek lassú oldódása után, tehát megkésve és két lépcsőre bontva - épül fel a LŐVER SZÁLLÓ, Greilinger Rezső városi építész tervei nyomán. Előbb 1934-ben a földszint + kétszintes nyugati, majd 1936-ban az egy emelettel magasabb keleti épülettömb valósul meg, a kettőt a közös éttermi szárny köti össze. Az architektúra sikeres kompromisszum a modern és a hagyomány között, mindkét irányzat hívei elfogadták. Az épületegyüttesre az egész város büszke volt, azok is, akik soha nem léptek be a szálló kapuján. A szállodasor és az uszoda együtt Sopront országos hírnevű üdülővárossá emelték, amire az 1920-ban elvesztett adriai és kárpáti nyaralók miatt nagy szükség volt. Építés és helyes várospolitika ezekben a létesítményekben ötvöződik Thurner Mihály különös érdemévé." A két Lőver szálló építése a harmincas években felértékelte nemcsak a várost, de természetesen a szállók közvetlen környezetét is. A Felsőlőver, mely korábban szinte kizárólag a városi polgárok nyaralónegyede volt, néhány új