„Tisztemben csak a város érdeke és az igazság fog vezetni” (Sopron, 1998)

Turbuly Éva: Thurner Mihály polgármester (1878-1952)

választották. 24 1938 márciusában a Magyar Városok Szövetsége rendezvényén kimerítő' és alapos előadást tartott a vidéki városok előtt álló szociálpolitikai feladatokról. Az előadás egyaránt tanúskodik a kérdés elméletének és gyakorla­tának alapos ismeretéről. 25 Stratégiai elképzelései között előkelő helyet foglalt el a természeti szépsé­geken alapuló idegenforgalom fejlesztésének gondolata. Még 1920-ban aktív szerepvállalásával létrehozták az Idegenforgalmi Részvénytársaságot, amelynek célja - felismerve, hogy a középosztály kedvenc üdülőhelycinek a határokon túlra kerülésével Sopron lehetőségei e téren javultak - az idegenforgalom fej­lesztése volt. A népszavazást követően az is segítette az idegenforgalom fejlődé­sét, hogy sokan hazafias kötelességüknek érezték a civitas fidelissima felkeresé­sét. Visszatérő vendégekre azonban csak a feltételek magas színvonalú biztosí­tásával számíthattak. A tervek folyamatosan bővültek, imponáló eredmények születtek. Megépült számos szálló és menedékház, közöttük a Lövér, az István menedékház, a Gruber szálló és a Hubertusz. 26 194l-re az idegenforgalom a város egyik fő bevételi forrása lett. 27 A sikerekben a polgármester személyes érdemei kikerülhetetlenek. Sopron első számú propagátora, aki számos nagy formátumú, élvezetes előadásban mutatja be városát. A város történetében való jártassága, irodalmi műveltsége imponáló. Előbbiek megszerzésében bizonyo­san nagy szerepett játszott Házi Jenő főlevéltáros, akivel mindvégig szívélyes, baráti viszonyban volt. A ma gyakran emlegetett és vágyott konferencia­turizmus polgármestersége idején realitás. Orvosok és természettudósok, a Történelmi Társulat, a Régészeti Társaság, felsőoktatási intézmények, ügyvé­dek, gyógyszerészek, dalosok, különböző iparágak képviselői tartották Sopron­ban éves összejöveteleiket, abban a biztos tudatban, hogy Thurner Mihály sze­mélyesen fogadja és köszönti őket. Várospolitikájának fontos eleme Sopron iskolaváros jellegének erősítése. „Városunk falai között 40-nél több iskola talált hajlékra, megértésre, megbecsü­lésre, szeretetre" - mondta a Magyar Egyetemi és Főiskolai Tanárok Baráti Ösz­szejövetelének köszöntésén 1931- május 24-én. Az alsó és középfokú iskolák mellett nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy felsőoktatási intézményeket is kap­jon a város. Személyes érdemeként, a város jelentős áldozatvállalásával került először ideiglenesen, majd végleg Sopronba a Selmecbányái bánya- és erdő­mérnöki főiskola. Egy 1919- április 12-én, Selmecbányán kelt jelentés szerint a soproni tárgyalások során szóhoz jutott a lokálpatriotizmus is, „különösen a város erélyes polgármestere fogta meg a dolgot erős kézzel". Jellemző, hogy 1919. február 21-én egy budapesti megbeszélésen Thurner látványosan telefo­non hívta fel a soproni állomásparancsnokságot, hogy tegyék szabaddá a Ká­roly laktanyát a főiskola számára, amit (valószínűleg az előzetes egyeztetések értelmében) március első napjaira meg is ígértek. Február 24-én a gödöllői változat mellett álló egyetemi tanács küldöttségének pénzügyminisztériumi látogatása után négy órával már Thurner tárgyalt a miniszterrel a soproni meg­oldás érdekében. Határozott fellépésének köszönhetően gyorsan peregtek az

Next

/
Thumbnails
Contents