„Tisztemben csak a város érdeke és az igazság fog vezetni” (Sopron, 1998)

Turbuly Éva: Thurner Mihály polgármester (1878-1952)

Ez a nagy bizalom és népszerűség bizonyára megtisztelő a város új vezetőjére nézve, de másrészt súlyos kötelezettséget ró vállaira. Nagyon sokat várnak tőle, talán a kelleténél is többet. Sokan azt hiszik, hogy most már minden megváltozik és a város közigazgatásának döcögős szekere olyan iramba csap át, mintha mesebeli táltosok röpítenék." Beiktatáskor tartotta első nagyhatású beszédét, amelyben vázolta közvetlen és távlati céljait. A háborúhoz kapcsolódó feladatok mellett - özvegyekről, árvákról, rokkantakról való gondoskodás, közellátás olyan stratégiai célokat jelölt meg, amelyek egész működését végigkísérték, s amelyek következetes érvényesítése segítette a várost abban, hogy túlélje a vonzáskörzete elvesztésével járó sokkot. E beszédből, amelyet a dokumentumtárban teljes egészében közlünk, kiderül, milyen eszközökkel kívánta megvalósítani az új polgármester elképzeléseit: „Tisztemben csak a város érdeke és az igazság fog vezetni. Mindenkinek vallási és politikai meggyőződését tiszteletben fogom tartani. A felekezeti elfogultságot és a politikai pártoskodást szóhoz jutni elhatározásaimban nem engedem. Hogy Lackner Kristóf örökségére méltó lehessek, a városházát szent helynek tekintem, a melyen más politikát nem fogok csinálni, mint a város politikáját, vagyis a város érdekeinek hűséges, előrelátó szolgálatát. Thurner a legnehezebb időkben került Sopron élére. A vesztes háború utolsó pillanataiban, közellátási nehézségek és fokozódó politikai bizonytalanság idején, miközben veszélybe került az ország, majd a város területi integritása. A Károlyi kormány alatt december 31-től" kormánybiztosi feladatot kapott, amelyet a polgármesterség megtartásának feltételével fogadott el. A tanácsköztársaság alatt alkalmazott, az adminisztráció vezetője. A tényleges hatalom természetesen nem az ő kezében volt, ellenforradalmi kapcsolatok gyanújával rövid időre letartóztatták. Ahogy 1919. szeptember 27-i beszédében mondta, amelyben mintegy be- és elszámolt az eltelt hónapokról „naponta simult" a változó helyzethez, s a pártok felett maradva igyekezett szolgálni a város érdekét, védte annak vagyonát." A közgyűlés bizalmat szavazott számára, nem kerülték el azonban a gyanúsítgatások az „extrém" elemekkel való együttműködése miatt. Ennek egyik megnyilvánulása volt Rábel László Interpelláció címet viselő cikke a Soproni Hírlap hasábjain. Thurner vizsgálatot kért maga ellen, amely őt igazolta, az ügy hullámai azonban csak az évtized közepére csendesedtek. Rágalmazási pert indított Szegő Hugó ügyvéd ellen, aki kinyomtatott „vádbeszédben" próbálta befeketíteni. Az ügy hátterében szélsőjobboldali csoport állt, amely később is támadta a katolikus, 1941 áprilisától a Konvent elnöki tisztét is betöltő Thurnert szociális érzékenysége, liberalizmusa miatt. Ahogy a tanúvallomásokból kiderült, a város mérvadó személyiségei, köztük Pinezich István, Schindler András kiálltak mellette, megnyerte a pert.

16 A várost hamarosan minden eddigit meghaladó próbatétel elé állították a nemzetközi események. 1919. szeptember 10-én aláírták a saint-germaini békeszerződést, amelynek értelmében Ausztria megkapta Nyugat-Magyarország ma Burgenlandhoz tartozó részét, valamint Sopront és nyolc környező községet.