Szakács Anita: Sopron város tanácsa bírósági jegyzőkönyveinek regesztái II. 1555-1569 (Sopron, 1997)

Regeszták

1564. március 6. 315. (III. 208-210.) A Raidi és Pauer örökösök vagyonosztálya Feustelné, Magdolna örökségéről. Margit, a tudós Raidl András magister és belső tanácsos özvegye, valamint Raidl leánytestvére és mostohafivére, Raidl István, jogigényt formálnak az elhunyt Feustelné, Magdolna ingó és ingatlan javaira, valamint kérik örökösödési jogcímük elismerését. A megkívánt ajándékozási oklevelet nem tudták bemutatni, hanem egy állítólagos adomány jelzetére hivatkoztak, valamint egy írásban kiadott ajándékozási okiratot terjesztettek be, amely csak a vagyon fele részére utalt. Végül bemutatták Raidl Mihály végrendeletének hiteles másolatát, melynek 7. cikkelyétől az örökség másik feléhez való jogosultságuk bizonyítását várták. Rosenkranz Károly a Pauer rokonsággal ugyancsak megjelent, s szintén jelezték jogigényüket Magdolna hagyatékához. Egyben felajánlották törvényességük és rokonságuk igazolását. Ezt követően a Pauer rokonság tanúkat állított elő, akiket kihallgattak. Határozat: Raidlné, Margit - aki jelenleg Siebenbürger Domonkos soproni iskolamester felesége - egy írásban rögzített, nyomtatott adománylevelet mutatott fel, ami azonban csak a vagyon fele részével kapcsolatban intézkedik. Ezért az említett részből a rokonság a különböző rokonsági fokok szerint részesüljön. Miután a Pauer rokonság nem bizonyította jogosultságát kielégítően, ezért az érintett örökség fennmaradó másik felét különítsék el és a peres feleknek jogukban álljon a mai naptól Szent Márton napjáig

74 bizonyításukat, jogi segédleteiket benyújtani. Ahogy ez megtörtént, azokat megvizsgálják és végső határozatot adnak ki. 316. (III. 210-212.) Frank Tamás kovács és lányai Frankné, Katalin végrendeletéről. Frank Tamás polgár és kovács megjelent a tanács előtt és előadta, hogy miután felesége, Katalin végrendeletet hagyott maga után, annak kihirdetésére, illetve megvizsgálására a tanács megidéztette. A nevezettek a kitűzött határidőt mély hallgatás közepette elmulasztották. Ezek után Katalin asszony két kiskorú leánygyermekének gyámjául hivatalból Artner Erhard belső tanácsost rendelték el, aki nevükben a végrendelettel szemben tiltakozással élt. Különösen az utolsó cikkelyt támadta meg, amely a kovácsot megillető visszaháramlásról intézkedik, 74 November 11.