Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)

Település — Társadalom — Politika — Kultúra (Források és tanulmányok Sopron város és megye történetéhez) - Filep Antal: Az ajtó előtti boltozat (A Kisalföld népi építészetének speciális építészeti eleme)

milyen elemei maradnak fenn szívósan, vagy szorulnak vissza egy szűkebb vagy tágabb vidék jellegzetességévé. Esetünkben nyilvánvaló, hogy a kisalföldi és a szomszédos csatlakozó német (osztrák), szlovák, morva régióra csak a sajátos donga-, kosáríves, szegmens íves boltozású pilléres vagy konzolos ajtó előtti boltozatok valamint ezek szabadon álló pillérekkel oszlopokkal kombinált változatai tekinthetők tájilag specifikusnak. Nagyon határozottan 1c kell szögeznünk, hogy éppen a magyarországi illetve a magyar nyelvterületi változatok mutatnak arra is rá, hogy szó sem lehet annak a feltételezéséről, hogy ennek a szép, esztétikus és igen változatos építészeti elemnek, szerkezetnek bármiféle etnikus jellegzetességet tulajdonítsunk. Erre hajlamos volt a régebbi csehszlovák kutatás is. Pontosabban fogalmazva a k. u. k. világtól fogva mind a cseh, mind a szlovák kutatás. A cseh és szlovák nézetekre, anyagközlésckre támaszkodva nyilatkozott pályája elején is és élete vége felé teljesen egybehangzóan Bátky Zsigmond e kérdésben. Kifejtett véleményének az is ellen mond, hogy ő nem tudott (vagy nem tudatosodott benne) a hazai soproni német előfordulásokról, és nem tudott arról, hogy az Öreg-Duná tói délre a Tóközben is és a Rábaközben bőven voltak káprázatosan szép példányai nagyon nagy számban ennek a jeles építészeti szerkezeti, formai elemnek. Igaz, nyilatkozata Pálos Ede tanulmányának megjelenése előtt fogalmazódott, idős kor ában a magyar néprajzi szintézis írása idején pedig régi nézeteit minden mérlegelés nélkül újra kifejtette. Mindkét nyilatkozata életműve egészéhez mérve bántóan felületes, és felkészültségénél jóval konzervatívabb felfogásúnak mutatkozik.

17) Viski Károly nézetei valószínűen a vele élethossziglan bensőséges jóviszonyt ápoló volt munkatársa Vargha László közvetítésével eljutottak a népi építészet és az építészettörténet határterületén kutató neves cseh tudóshoz, Vaclav Mcncelhez. Összefoglaló munkája erről árulkodik, a sok magyar közép- és újkori analógiát feldolgozó műve helyes nyomokat ragadott meg. Példái Viski nyomán végzett további mérlegelést, kutatást sejtetnek.

18) Sajátságos, hogy a jelenség a morvaországi Szlováckó (a történeti magyar országhatár morvaországi előtere) világában táji ésa helyi népi identitás szimbólumává avatták az ajtó előtti boltozatokat. Itt Hodonin, Slraznicc, Uhersky Brod, Uhersky Hradis'te körzetében falfestéssel díszített változatai a falvak, kisvárosok idegenforgalmat is csábító folklorizmusának szimbólumaivá vállak. Nagyon nagy tévedés volna azonban, ha nem tekintenénk ezeket a reprezentatív alkotásokai az évezredes folyamatos kelet-középeurópai fejlődés sajátos morva-szlovák-német-magyar közös örökségének. Ebben az esetben is nyilvánvaló, hogy az évszázadokkal korábban is megvolt közös vonások, ha úgy tetszik közös kulturális és népi szubsztrátum párhuzamos, közös fejlődéséről van szó. Szó sem lehet arról, hogy bármelyik folyamatosan együttélő néphez kössük egyoldalúan. Ha van valamelyes népi-nemzeti sajátosság akkor az. legfeljebb a magyar emlékek festetlen puritánabb megjelenésben érhető talán telten. A legegyszerűbb boltozást nélkülöző építmények pedig a magyar gyakorlatban való nagyon mély belegyökcrezettségre vallanak.

19) Sajátos a tradicionális kultúra felbomlásának időszakában megmutatkozó eltérés a hazai és a cseh-morva, szlovák helyzet összevetésében. Amint utaltunk arra a morva, szlovák idegenforgalom, folklorizmus, műemlékvédelem táji reprezentáns szimbólumot fedezett fel az ajtó előtti boltozatokban. Magyarországon a népi műemlékvédelemben megmutatkozó szakmai és szubjektív ötletszerűségek miatt ( e tekintetben a hajdani EMen belül Tóth János nagy hevülettel végzett tevékenységéből fakadtak az. eredmények és