Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)
Házi Jenő élete és munkássága — Kéziratos műveiből - Nagy Alpár: Rauch András Házi Jenő kéziratos hagyatékában
Amikor Rauch András 1629-ben Sopronban elfoglalta az orgonista állást, akkor már az akkori viszonyokhoz képest tekintélyes zeneszerzői működésre tekinthetett vissza mert az 1621-1627. évek között nem kevesebb, mint 4 munkája jelent meg nyomtatásban. * Ezek a zenei szerzemények természetesen nem lehettek ismeretlenek a soproni polgárok előtt sem, minek bizonyságára elég legyen arra hivatkoznom, hogy az 1629-ben meghalt soproni kántornak, Wiegelcb Bálintnak könyvtárában Rauch András: Thymiaterium musicale című 1625-ben megjelent műve már feltalálható. 41 * (H.J. eredeti kiemelése! — NA.) Sopron városának Rauch András orgonistához fűzött minden várakozása valóra vált. Kitűnően megállotta helyét mint orgonista. Mindenki meg volt vele elégedve, de másrészt Rauch is nagyon jól érezte magát Sopronban. Ennek a kölcsönösen átérzett megelégedettségnek volt a következménye, hogy sem a városnak, sem Rauchnak nem jutott eszébe, hogy éljenek a megbízó levélben kikötött negyedévi felmondási joggal. Sőt Rauch ennél még tovább is ment, amikor 1643. március 30-án megszerezte a soproni polgárjogot és letette a polgáresküt. 42 * Ez az eskü abban az időben egyenlő volt a magyar állampolgárság és a soproni illetőség (eredeti kiemelés! — NA.) el(44. oldal:) nyerésével. E polgáreskü alapján Rauch András ünnepélyesen magyarnak vallotta magát és számunkra nem marad más hátra, minthogy őt elhatározásához képest magyarnak tartsuk és mondjuk. Rauch András a legkiválóbb soproni zeneköltő, aki életével és működésével ennek a városnak történetétől elválaszthatatlan. Zenei alkotásaival és azoknak értékelésével még senki sem foglalkozott. Egyedül az 1648-ban megjelent Currus triumphalis musici..., c. szerzeményéről állapítja meg Prinz, hogy stylusa nagyszerű és pompás. 43 * Munkáinak nagyobbik részét külföldön őrzik és így azok napjainkban csak nehezen hozzáférhetők. Az első feltétel ahhoz, hogy zeneköltői nagyságát tárgyilagosan elbírálhassuk, az lenne; hogy egyik zenei paleographusunk minden alkotását átültetné mai hangszerelésbe. Erre nézve Nádasdy Kálmán tette meg az első lépést, amikor az 1935-ben kiadott Társas énekek három hangra c. munkájában Rauch Andrástól két dallamot közöl, a 4. és 15. sorszám alattiakat. E dallamokhoz versezetet Nádasdy írt. Addig is, míg Rauch zeneköltői működése megfelelő elismerésben és méltatásban részesül, az alábbi életrajzi adatoka t azért gyűjtöttük össze és azért közöljük, hogy ezáltal megkönnyítsük élete történetének ismeretét, amely nélkül a zeneszerzői tevékenységét sem lehet teljesen megérteni. Rauch életéről mindaddig, amíg Sopronban le nem telepedett, vajmi keveset tudunk. Az alsó-ausztriai Poltendorfban született 1592-ben nemes szülőktől. 44 * Ifjúsága, tanulmányai, első szárnypróbálgatásai egyelőre ismeretlenek előttünk. Inzersdorf előtt mindenesetre Hernalsban volt az alsó-ausztriai evangélikus rendek orgonistája. Csak sajnálni lehet, hogy Rauch hagyatékában leltárba vett iratai, levelezései csekély kivétellel elvesztek, mert alapjában véve szintén nem sok az, amit soproni életéről és működéséről felsorolhatunk. 1631 -ben a város az egyik temploma számára 80 font dénárért megveszi Rauch regalját. 45 *
