Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)
Házi Jenő élete és munkássága — Kéziratos műveiből - Nagy Alpár: Rauch András Házi Jenő kéziratos hagyatékában
1632. október 6-i keltezéssel fennmaradt Rauchnak az a levele, (45. oldal:) amelyet a városi tanácshoz címzett. Ebben a levélben Rauch hálájának és köszönetének ad kifejezést a mindenkor tapasztalt jóindulatért, megértésért és támogatásért. Ennek csekély viszonzása fejében megzenésítette Dávid király 15 zsoltárát, úgyszintén a soproni templomokban énekelni szokott litániát, amelyet még ki is bővített. Mindezen szerzeményeit a városi tanácsnak ajánlja fel és dedikálja tisztelete jeléül azzal a hő kívánsággal, hogy a város mindenkor mentesüljön azoktól a csapásoktól és büntetésektől, amelyekről a litánia megemlékszik. Végül arra kéri a városi tanácsot, hogy továbbra is tartsa meg szeretetében, megbecsülésében és legyen ezentúl is gyámola és segítője. 46 * Bizonyosnak kell tartanunk, hogy a városi tanács nem maradt figyelmetlen Rauch rendkívül udvarias megnyilatkozásával szemben, ha ennek az éppen akkor igen hiányosan vezetett városi tanácsjegyzőkönyvben semmi nyomát sem találjuk. Ugyanezt kell mondanunk Rauchnak Concentus votivus című szezeményéről is, amelyet II. Ferdinánd magyar király dicsőítésére írt abból az alkalomból, hogy a király az 1634-ben Sopronban megtartott országgyűlésen személyesen megjelent és neki december 18-án lehetőség adatott, hogy ezt a zenei alkotását a király színe előtt a Karok és Rendek jelenlétében előadhassa. Elgondolhatjuk, hogy micsoda büszkeség dagasztotta a díszben álló soproni polgárság keblét,amikor orgonistájuknak ezt a darabját a lehető legfényesebb környezetben az ének és a különféle hangszerek szárnyán hallhatták. A hatalmas erkölcsi sikert kétségkívül anyagi siker is koronázta, hisz köztudomású, hogy a Habsburg uralkodók a zenét nagyon kedvelték. Ezért mondhatták a rossz nyelvek II. Ferdinánd unokájáról, I. Lipót királyról, hogy az udvari zenekarára többet költölt, mint a magyar végvárakra! A városi tanácsnak szívélyes viszonya Rauch András irányában a hosszú évek során nem változottmeg, sőt amennyiben ezmég lehetséges volt, az még folyton elmélyült. Ebből a meleg kapcsolatból elsősorban magának Rauchnak volt észrevehető haszna, amennyiben az újév fordulóján akár szóbeli jókívánságait fejezte ki a tanács előtt, akár egy-egy szerkó, oldal:) zeményével igyekezett kedveskedni, a tanács ezt nemcsak jó néven vette, hanem bőkezűen meg is jutalmazta legtöbbször 6 birodalmi tallért adván neki. így történt ez 1637ben, 48 * 1640-ben, 49 * 164l-ben, 50 *pedig ez alkalmakkor Rauch a zenei alkotásaiból nem nyújtott át a városi tanácsnak semmit sem. Annál inkább kijárt Rauch Andrásnak ez a szokásos jutalom azokban az években, amikor az újévi jókívánságai mellé egy- egy zenei szerzeményét is csatolta. Lássuk ezeket az eseteket is! 1639. év első tanácsülésekor Pflueg János ügyvéd jelent meg a tanács színe előtt Rauch megbízásából boldog újévet kívánva, egyben hálás köszönetet mondva minden eddig tapasztalt jóindulatért, megértésért és támogatásért. Ennek a hálájának csekély jeléül egy symphoniáját dedikálja a tanácsnak. 51 * A következő 1642. év elején Porczmayr Lőrinc tolmácsolja a tanácsnak Rauch újévi jókívánságait, mely alkalommal közelebbről meg riem határozott zenei alkotásokat nyújtván át. A tanács ezt a figyelmességet 8 birodalmi
