Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)

Házi Jenő élete és munkássága — Kéziratos műveiből - Nagy Alpár: Rauch András Házi Jenő kéziratos hagyatékában

A harmadik előzetes Rauch-anyagrész 11 gépelt oldala már nagyobb részben rendszerezett, több helyen javított, az oldalak között — két és fél lapon — néhány mondatos kiegészítő szöveggel, a 11. oldal után, külön oldalon, nyolcpontos szűkszavú jegyzettel. A fogalmazványon látszik, hogy írója ebben összegezte (először) gyűjtőmunkájának soksok részletét. Teljes egészében közöljük! (1. oldal) Rauch András orgonista. 1592-1627. Rauch Ausztriában. Összegyűjteni, ha lehet. 1628 március Idusa táján Sopron külvárosának bécsi kapujánál egy paraszt szekér igyekezett a városba jutni. Mivel háborús világ volt, éppen ezért minden idegen gyanúsnak számított, az őrparancsnok a szekeret feltartóztatta és a fuvaros mellett ülő 30-40 év körüli férfit megkérdezte, hogy mi a neve, mi a foglalkozása és mi célból kíván Sopronban tartózkodni. A megkérdezett férfi, akinek arcán az utóbbi napok, sőt hetek izgalma világosan észrevehető volt, azt felelte, hogy őt Rauch Andrásnak hívják, a Bécs melletti Hernalsban volt orgonista, de állásából evangélikus hite miatt elbocsátották és mert élete sem volt biztonságban, ezért menekülnie kellett, így tehát Sopronban menedéket és ha lehet, úgy állást kíván nyerni. E felvilágosításra a szekér bemehetett a külvárosba, ahol Rauch András, ha volt pénze, úgy ideiglenesen egy vendéglőben szállt meg, ahonnét rövidesen egyik jószívű polgár magához fogadta, szállást és élelmet adván Isten nevében neki addigra is, míg sorsa jobbra fordul. (Az egész bevezető költött helyzet, regényes ábrázolás! — NA.) Rauch András esete abban az időben nem volt egyedülálló. A 30 éves vallásháború kezdetét sem vette ^ (a lap alján: 1., A 30 éves háború 1618. május 28-án vette kezdetét.), a vallásüldözés az osztrák örökös tartományokban máris megindult. A legelső, akiről tudomásunk van, véletlenül névrokona Rauch Andrásnak, amennyiben az ő családi neve szintén Rauch, Lajtaszentgyörgyről vallása miatt üldözték el, teljes neve: Rauch Boldizsár, aki 1616. márc. 11 -én nyert Sopronban letelepedési engedélyt, ez év máj. 9-én pedig már polgáresküt tett.

1 ) (Különálló lapon: Jegyzetek: L, Tjkv. 63,72-3,91.-Polgárkönyv 132-3.)-v4 továbbiakban Házi jegyzet számait eképpen, a szám után zárójelbe téve jelölöm! — NA.) Az első után még igen sokan következtek, nemcsak osztrák főnemesek, hanem kiváló kereskedők és iparosok is, akiknek együttesen nagy részük van abban, hogy az állandó törökveszedelem és a mindjobban tomboló 30 éves vallásháború ellenére Sopron második virágkorát érte, a Dunántúlnak legelső városa volt és országos viszonyla tban is Pozsony és Kassa mellett volt a helye. (2. oldal) Rauch András, mihelyt a helyi viszonyok felől kissé tájékozódott, igyekezett, mint orgonista, szerephez jutni, mi csakhamar sikerült is neki. Pfarkircher (a kéziratban többször egy „r"-rel olvashatjuk, de Házi Jenő írja két „r"rel is! — NA.) Szilveszter, egy közepes tehetségű zenész, volt akkor az ev. hitközség orgonistája, aki mellett Rauch nagyobb tudásával azonnal feltűnt és működési teret nyert, (az első fél betétlap szövege