Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)

Házi Jenő élete és munkássága — Kéziratos műveiből - Nagy Alpár: Rauch András Házi Jenő kéziratos hagyatékában

következik! — NA.) a városi tanács pedig már 1628. júl. 25-én, tehát 4 hónappal Rauch Andrásnak Sopronba érkezése után, szóbeli javaslatot tesz a közgyűlésnek alkalmazása érdekében, mit a közgyűlés helyeslőleg tudomásul vesz (Tjkv. 201.), azonban csaknem egy év telik el, amikor 1629. ápr. 27-én a tanács a közgyűlés felé megismétli javaslatát azzal a határozott kijelentéssel, hogy Rauch Andrásnak állást kell adni (Tjkv. 185). -eredeti aláhúzás! — NA. Az első fél betétlap helyén először az alábbi gondolatok álltak: azonban egy évnek kellett eltelni, míg a városi tanács elhatározta, hogy felfogadja, mert ennek első jelével 1629. ápr. 27-én találkozunk, amikor a tanács a közgyűléshez azzal a javaslattal fordul, hogy Rauch Andrásnak, akit idáig egyes polgárok támogattak a megélhetésben, állást kell adni.

2

^ (Ez a többszörösen összetett mondatfél zárójelben van, a „Jegyzetek"-ben pedig: 2., kihagytam) A közgyűlés hozzájárult a tanácsi javaslathoz, azonban Rauch András ugyanakkor, amikor 1629. jún. 1 -én Rauch Andrást meghívták orgonistának csak úgy kaphatott állást, hogy Pfarki(r)cher Szilveszternek felmondtak. Mindezt Schueller Timót Szent Mihály templomi templomatya 1929. (helyesen: 1629. —NA.) évi számadásából tudjuk, akinek hatáskörébe tartozott a befolyt perselypénzből az orgonista és a kántor fizetésének folyósítása. Itt olvassuk, hogy Pfarkircher Szilveszternek 1929. (helyesen: 1629. — N.A.) márc. 10. és szept. 10. közti félévre 20 font dénárt fizetett és távozásakor még ezenfelül 2 font dénár csekély jutalomban részesítette.

3

^ (A „Jegyzetek "-ben: Uo. 42-3.) Rauch András meghívó levele fennmarad t, jún. 1 -vei kelt és lényege a következő, hogy állása Pünkösdkor (jún. 3.) kezdődik, fizetése természetbeni lakás, amely egy szobából, egy konyhából és egy kamrából áll, kap ezenkívül egy évre 6 akó bort, 15 mérő kenyérgabonát, és 6 öl fát, melyet saját költségén kell hazaszállítania az erdőből, vagy 100 rajnai forintot, amelynek egy forintja 80 magyar dénár vagy 60 krajcár értéket képvisel. Ennek ellenében köteles a templomi zenéről gondoskodni. Felmondási idő kölcsönösen 1/4 év.

4

^ (A .Jegyzetek"- ben: 4., Lad. XII. et M. fasc. 6. nr. 277.) Ezt a fizetést az akkori viszonyokhoz képest kitűnőnek kell tartanunk, mert a bor, a fa és a kenyérgabona egy háztartás évi szükségletét fedezte, a lakást sem szabad mai mértékkel mérni, mivel ne feledjük, hogy 1766-ban, tehát 140 évvel később, amely évből való Sopronban az első lakáskataszter, Sopron lakosai 72%-ának egy szobája volt, külön konyha pedig csak 55%-nak jutott,''") (a „Jegyzetek"-ben: a., Thirring: Sopron városa a 18. században 78.) ilyenformán a kamrát már luxusnak lehetne mondani, végül a 100 rajnai ft 8000 magyar dénárnak felel meg, vagyis egy napra csaknem 22 dénár fizetés jut, amikor (3. oldal) egy font marhahúsára.. .dénár volt. (Az 162 9. évi számadáskönyvből, ha megvan, kiírni a napszámbéreket a szőlő után és az iparosbéreket és egyéb egységárakat!) (Egy font marhahús ára nincs átszámítva dénárra, helyét Házi kihagyta. A zárójeles aláhúzott mondat eredeti kiemelés! — NA.) Abban, hogy míg Pfarrkircher csak 40 rajnai ft évi fizetést élvezett, Rauchnak pedig a tanács azonnal 100 rajnai ft-ot adott, kétségkívül döntő szerepet játszott nemcsak az a körülmény, hogy Rauch művésze volt az orgonajáléknak, hanem egyúttal zeneköltő is volt, kinek „Musicalisches Stammbüchlein" című könyve 1627-ben jelent meg, amelynek