Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)

Település — Társadalom — Politika — Kultúra (Források és tanulmányok Sopron város és megye történetéhez) - Hegedűs Sándor: A Soproni Irodalmi Kör tevékenysége a két világháború között

sa érdekében felfedeztette a magyar irodalom igazi értékeit, részletesebben megismertette azok szépségeit. A rendezvények mindig haladó szelleműek voltak. A tudást terjesztve az igazság, szépség és az emberiesség eszméjét szolgálták. Az Irodalmi Kör 1939-től különösen nehéz körülmények között működött. Az állandó külpolitikai feszültség és a háborús viszonyok ennek elég bizonyságát adták. A művészeti és az irodalmi élet megérezte az ilyen rezdüléseket. Az irodalmi és művészeti esték mégis a „háborúban sem hallgatnak a múzsák" tételét bizonyították. A második világháborús években is szépszámú és műértő közönség gyűlt egybe. A viharban is megvolt az irodalomnak és művészetnek a maga feladata, hogy a szépet és az örök értéket hangsúlyozza, amely kiemelte a soproni közönséget a szomorú elkábultságából. Az Irodalmi Kör alapszabálya, tradíciója, hivatottsága és irányítóinak meggyőződése azt parancsolta, hogy a napi politikát száműzze a pódiumról és minden lépését az esztétikai meggyőződés irányítsa. Nem akart az egymással versengő politikai pártok taktikázó szövetkezésébe avatkozni, s ezzel akarva akaratlanul is egy sajátos soproni népf ront ügyét szolgálta, amely Hitler-ellenes volt. Ezt bizonyítják a soproni írók és költők munkássága is. Milyen szépen írt erről Becht Rezső: „Sopron legszebb hivatása mindig az volt, hogy enyhítse az ellentéteket. Kél nyelv, két kultúra határán nemcsak kereskedelmi javakat közvetített, hanem szellemi termékeket is. Ez a szerep megkövetelte a többnyelvűséget, a szempontok többféleségét, tiszta és emelkedett ítélőképességét, magasabb műveltségét." (BECHT Rezső: Az én városom. Soproni Szemle, 1937/3.) A „szellemi koalíciót" a következők szolgállak: Időrendi sorrendben: A konzervatív irodalom képviselői: Császár Elemér, egyetemi tanár, a Pelőf i Társaság alelnöke. Az irodalomtörténetben a hagyományőrző pozitivizmust, a konzervatív „nemzeti klasszikus" irányzatot képviselte. — 1922. március 8-án Kisfaludy Károly írói és költői működéséről tartott előadást. Rákosi Jenő, író, publicista 1923. október 27-én meglátogatta az Irodalmi Kört és résztvett azon az előadáson, amikor „Magdolna" című romantikus drámáját előadta a soproni színtársulat. Bodor Aladárné Szentgyörgyi Czeke Vilma, Nemcsak meséskönyveivcl (Lyukasmogyoróstb.) vált ismertté, hanem azzal is, hogy egyik megszervezője vol tannak az akciónak, amely a felügyelet nélkül lévő romlásnak kitett gyermekeket akarta megmenteni a társadalomnak. — 1922. november 18-án „Az asszonyi lélek" c. novelláját olvasta fel, 1929. november 23-án egy szemelvényt mutatott be mcséskönyvéból. Bodor Aladár, író. Az első világháború után leírta annak borzalmait. Többször élesen bírálta a Horthy-rendszert, majd bátor antifasisztává vált. — 1922. november 18-án saját verseit szólaltatta meg, 1923. november 23-án pedig három versét olvasta fel. Sajó Sándor, a Petőfi Társaság tagja verseiben az 1. világháború előtt osztrákellenes, majd irredenta költő volt.— 1922. november 18-án négy hazafias versét szavalta el.