Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)

Település — Társadalom — Politika — Kultúra (Források és tanulmányok Sopron város és megye történetéhez) - Hegedűs Sándor: A Soproni Irodalmi Kör tevékenysége a két világháború között

Alszeghy Zsolt, irodalomtörténész. Az Irodalomtörténeti Közlönyt konzervatív szellemben szerkesztette. — 1923. január 30-án A modern líráról tartott előadást. Harsányi Kálmán, tehetséges drámaíróként 1923. január 30-án részleteket adott elő az „Ellák" című drámájából. Szira Béla, a nemzeti hagyományokat, a nacionalizmus szellemét képviselte. — 1923. január 30-án egy szellemes novelláját olvasta fel. Szávay Gyula, a Petőfi Társaság főtitkára megalapította a Győri Hírlapot, s ezáltal többször megjelent Sopronban is. — 1923. március 24-én a „Március", „Üzenet" és „Petőfi emléke" című költeményeit szavalta el. Pékár Gyula, író, művelődéspolitikus kormánypárti képviselő, 1920-tól a Petőfi Társaság elnöke volt. — 1923. március 24-én üdvözlő beszédet mondott. Mészáros Sándor 1926. december 17-én „A falu szíve" c. novelláját olvasta fel. Ferenczy Zoltán, a Petőfi Társaság alelnöke, 1923. március 24-én Petőfi Sándor költészetének eszméit boncolgatta. Komáromi János, Trianon nacionalista indulatot keltelt fel benne és hangulatos regényeiben a múltat idézte fel tüzes magyarsággal. — 1924. január 24-én egyik novelláját olvasta fel. Gáspár Jenő. 1924. november 29-én legújabb verseit mutatta be (Petronius búcsúja, stb.), majd „A hajnal" c. novelláját olvasta fel. Rexa Dezső, kultúrtörténész, irodalomtörténész, nyelvész, műfordító, író, Pest vm. főlevél tarosa 1926. március 26-án „Gvadányi generális utolsó huszárja" c. novelláját mutatta be, míg 1927. október 19-én „Klattevon Klattenhof" című elbeszélését. Pünkösty Andor, „Bus Péter csodálatos kardja" c. regényét (1921) jól ismerték Soporonban, amelyben a háború okozta pszichés ártalmakról írt. — 1926. október 30-án egy hosszabb lélegzetű novelláját olvasta fel. Szikra (gróf Teleki Sándorné), 1927. április 2-án egy kedves novelláját olvasta fel. Lampérth Géza, írásait a hivatalos ízlés és szokványos jelleg határozta meg. — 1927. április 2-án költeményeit mutatta be. Pethő Sándor, magas színvonalú publicisztikáját a szellemtörténeti beállítottság tükrözte. Andrássy Gyula gróf segítségével a Magyarság vezető munkatársa (1920-1934), majd főszerkesztője volt. Megalapította a Magyar Nemzet c. napilapot (1938. augusztus 20.), amelyben falukutalók, népi írók és antifasiszták írásai is helyt kaptak. Megírta Görgey életrajzát, s ebben elutasította az árulási vádat. Felhívta a figyelmet a fenyegető germán veszedelemre (A Magyar Capitoliumon), 1927. október 19-én szabadelőadást tartott „Az idő nekünk dolgozik" címmel. Szathmáry István, nacionalista, irredenta verseit országszerte szavalták. — 1927. december l-jén „A krasznojarszki sír" c. költeményét mutatta be. Megyeri Ella, utazási élményeiről a korabeli lapokban számolt be. — 1929. március 4-én „Mi újság Pesten?" c. tárcáját olvasta fel.