Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)

Település — Társadalom — Politika — Kultúra (Források és tanulmányok Sopron város és megye történetéhez) - Filep Antal: Az ajtó előtti boltozat (A Kisalföld népi építészetének speciális építészeti eleme)

rati boltozaton, amelyet Antal Dezső 1938-ban örökített meg a Pozsony megyei Nemeshodoson, ahol az oszlopot teljes egészében kil'alazták, de közvetlenül a fal elé emelték úgy, hogy a posztamensét is és a boltvállál is (amint magát a boltozatot is) a falba kötötték. (Néprajzi Múzeum, Antal Dezső hagyatéka, C/42. sz. felvétel — 1958-59-ben amikor tanulmányoztam méglel tározatlan volt.) Bars megye keleti szélén fekvő Vámosladányban Györffy István olyan bejárat előtt i építmény t örökítet t meg 1907-ben, amelynek az udvar felőli oldalán két vékony, golyvás tagozatú, faragott kőoszlopra terhelték a ( valószínűen csehsüveg) boltozat súlyát. (Néprajzi Múzeum F 8453) Akisalföldi tradicionálisépílőgyakorlatban nem ritkánfordult elő,hogy ikerboltozatokat falazlak a bejáratok elé. Ilyen esetekben három pillér két boltozattal kél szomszédos ajtót fogott keretbe. A maglár funkció jú kamra és istálló, esetleg kamra és pince bejáratát vagy ritkábban szoba-konyha egység konyhája és a mellette fekvő magiárnak használt kamra ajtaját vágták egymás mellé a falba és építették eléjük az ikerboltozatot. Egyik utolsó példányát a hajdani Pozsony megyéhez tartozott Jókán (az északi Kis-Duna partján) fényképezhettem 1974-ben. Érdemes meg jegyezni, hogy ebben az esetben a ház utcára szolgáló részében szoba-konyha-szoba beosztású lakórész épült, a konyhai bejáratot is ajtó előtti boltozat védle, az épület hátsó udvari részén falaztak ikerboltozatot. (Magtárkamrát és az istállót közelíthették meg alattuk.) Ismételten láttunk példát arra is, hogy a három pillérű boltozatot is úgy építették, hogy a pillérek szabadon álltak az ereszalj szélén, így azok tornácszerű toldaléknak látszhattak. A Garam mentén Barsban a hetvenes évekig vol t is példa arra, hogy négy vagy öt pillér közű íves kisméretű tornácokat emeltek a lakóházak konyhai bejáratai körül. Az egyik utolsó példányát már részben romos állapotú lakóházon a hajdani Bars megyéhez tartozott Marosfalván 1974-ben láttam. Ezek közvetlen előzménye lehetett a szabadon álló pillérekkel (oszlopokkal) falazott ikerboltozat is, nyilván nem elszigetelt kísérletről lehetett szó hiszen Győrött, az újvárosi részen, a Szekeresmajorokban, az Öreg (vagy Achim András) utcában két analógiáját láthattuk a legutóbbi évekig. A pilléreket (esetleg szabadon álló oszlopokat) dongaboltozattal hidalták át gyakran, bár a szegmens ívű boltozás sem volt ritka. Az áthidalás típusa nagy mértékben befolyásolta az egész szerkezet építészeti megjelenését. Ugyanis, ha donga boltozást esetleg kosárívet készítettek annak az íve jóval a kél pillér fejezete, válla fölé emelkedett. Talán az egész épületrészlct legfontosabb elemévé váll a boltozat, hiszen oldalról is és szembe nézetben is a boltozás gömbölyded körvonalai határozták meg az egész építmény megjelenését. Ezt külön is hangsúlyozta az, hogy minden ilyen boltozatot szépen tagolt párkánnyal zártak le. Ezek a párkányok mintegy keretbe fogták a két pillért oly módon, hogy a pillérek vízszintes fejezeteiből a párkány a boltozat ívét pontosan követte. A vízszintes tagozatok és a boltív domború vonalának ellentéte különösen mozgalmas építészeti megjelenést biztosíthatott. Ezt a típust jól tanulmányozhattuk Ásványrárón, ahol 1959-ben készíthettük az itt közölt felvételünket. Különösen a Tóközben és a Rábaközben (bár korántsem csak erre a területre korlátozódott elterjedésük) találkoztunk az ajtó előtti boltozatnak egy másik típusával. Ennél is hangsúlyos elemnek bizonyult a párkányzat. A párkány itt is követte a szegmens ívet, itt is a boltozat felett a záradék tengelyében domborodott a legmagasabbra az építmény, de két pillér fölött a széleken is fülszerűen kimagasodott a párkányzat.