Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)
Település — Társadalom — Politika — Kultúra (Források és tanulmányok Sopron város és megye történetéhez) - Filep Antal: Az ajtó előtti boltozat (A Kisalföld népi építészetének speciális építészeti eleme)
A bejáratot keretező építmény felül egy sajátos hullámvonalat formált. Ennek középső szakasza a szegmens ívhez igazodott, a pillérek boltvállától a pillér külső széléig a szegmens ívvel ellentétesen kifelé emelkedett a párkány magassága. Az így kialakított párkányzat egységes hullámvonalat alkotott, ami sajátságosan ellentétben állt a függőleges síkok egyenes, alig tagolt vonalaival. Fel kellett figyelnünk arra, hogy bejárati boltozatok nem kis részénél a boltozat feletti fejezet helyén cseréppel esetleg téglával burkolt vízvezelő tetőt alakítottak ki. Különösen Sopron környékén de a Pozsonyszentgyörgy, Modor, Bazin környéken isgyakoriak voltak az ilyen boltozatok. Fertőrákoson, Balfon a közelmúltig eléggé gyakoriak voltak. (Kupetzky János — Jan Kupecky bazini szülőházaként bemutatott épületen is látható volt ilyen bejárati boltozat.) 14 ^ úgy tűnt számomra, hogy a fél tetős (vízvetős) fejezetű boltozatok elterjedése össefüggött a cseréptetők népszerűségével is. Magyarázatul szolgálhat az a tény, hogy a Kisalföldön alkalmazott cseréptetős fedélszékek ereszalja jóval keskenyebb mint azt a nádas, zsúpos héjalású tetőknél megszokhattuk, azaz nem ült ki olyan mértékben az udvari homlokfal elé, mint ahogyan azt hagyományosan megszokhattuk. Igaz, a hagyományosan nádazott tetőknél is voltak olyan boltozatok, amelyek a tető alsó felületeit a tető alsó síkjáig felhúzták. Ilyet mutathatunk be Halásziból (1958-59-ben készítettük a felvételt) ahol is ún. keresztház utcai homlokzatra nyíló bejárati ajtaját keretezte. (Lásd a közölt fényképét!) Láttunk arra is példát, hogy az ajtó előtti boltozatok fölé kis cseréppel fedett nyeregtetőket építettek, amint azt Faradon ( 1965-ben készített fényképünkön) megörökítettük. (Vesd össze Magyar Néprajzi Lexikon I. kötete 54. oldalán a 2. számú képpel!) Ez a megoldáserősen emlékeztetett bennünket a sopronbánfalvi templom déli kapuját védő boltozatos, ülőfülkés bejárati építményére, ahol is szintén nyeregtetővel védték a homlokzat alá épített toldalékot. Hasonló megoldású bejárati boltozatot rekonstruáltak a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum ún. kisalföldi egységében a harkai német házon. Megjegyzendő itt is egyetlen épületen több bejárati boltozat épült, s ezek közül csak az egyik nyeregtetős. A Kisalföld számos pontján, de különösen Sopron környékén gyakori volt, hogy a bejáratot ugyan boltozatokkal védték, de ezek a falba beépített konzolokon nyugodtak, nem falazlak alájuk pilléreket. A boltozatok szemöldökszerűen ültek a védendő ajtó elé. Véletlenül sem mondhat juk azonban, hogy ez a megoldás területileg igazán jól lokalizálható volna, mert a nyitrai magyarság köréből is ismert ez a megoldás, a szlovák, morva vidékről is lehetne párhuzamait sorolni. Ma csak azt mondhatjuk, hogy a mai országterületen ez a megoldás egyenlőre csak a soproni németség köréből ismert, de ebből a tényből nem lehet mélyebb következtetést levonni. Külön esztétikai értéke lehet ezeknek a fal elé kiugró konzol elem körvonala, tagolása, valamint a boltozatot szegélyező párkányzat profilírozása. Az adott épületek tömegéhez képest egészen kis tagozatok voltak ezek, de az épület megjelenésében még is csak meghatározóértékűnek bizonyultak. A viszonylag hosszú, alig tagolt udvari homlokzatokon ezek a konzolos boltozatok bontották meg a falsík egyhangúságát. Bánfalván, Rákoson, Balfon és Bozon a hatvanas évek másodok felében még számos példányukat láthattuk. Mára viszont nagyon megritkultak, alig-alig maradlak fenn a helyi építő kultúra ilyen típusú hírmondói. Sajnos, a szervezett műemlékvédelem sem mérhette fel jelentőségüket, nem
