Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)

Település — Társadalom — Politika — Kultúra (Források és tanulmányok Sopron város és megye történetéhez) - ifj. Hiller István: „Sopronról azt írhatom Méltóságodnak..." Külföldi diplomaták az 1625. évi soproni országgyűlésen

Édesapám emlékére ifj. H ill er István „Sopronból azt írhatom Méltóságodnak..." Külföldi diplomaták az 1625. évi soproni országgyűlésen „Oh nemes királyság! Oh magyarok! Akarjátok-e a Szent Koronával királyotokká koronázni Ferdinánd Ofőméltóságát, Ausztria főhercegét? s miután mindannyian egyöntetűen azt válaszoltákj Akarjuk! ', először a nádor, aztán a többiek hangosan azt kiáltották; 'Éljen a király' !" 1625 december 8-án hangozlak el ezek a szavak Sopronban, a ferencesek Fő-téri templomában. Carlo Caraffa, VIII. Orbán pápa bécsi nunciusa szinte szó szerint jegyzett le mindent, ami ezekben a napokban Sopronban történt, s mivel az Udvar legszűkebb köreihez tartozott, információi hitelt érdemlőek. Diplomáciai jelentéseket persze nemcsak a Vatikán követe írt. Az 1625-ös soproni országgyűlés, az ott lezajlott nádorválasztás, királyválasztás és koronázás olyan fontos esemény volt, hogy minden, Bécsben állandó diplomáciai képviselettel rendelkező ország elküldte megfigyelőjét, képviselőjét. A diéta politikai vonatkozásaival, a királyi Magyarország XVII. századi történetében játszott szerepével több munka is foglalkozik. Hogyan látta azonban az ideérkező külföldi követ az országgyűlést ? Mit tartott fontosnak megörökíteni magáról a városról ? Menynyire tudtak Európa udvaraiban, politikai központjaiban arról, mi történt 1625 őszén Sopronban ? Az eredetileg szeptember elejére tervezett országgyűlés összehívásáról május végén szólnak elősször a diplomáciai köve tjei en lések. Giovanni Altovili Toszkana bécsi követe május 28-án jelezte, hogy tárgyalások folynak a diéta megrendezéséről,

2

' márcsak azért is, mert a magyar rendek a meghalt Thurzó nádor helyébe új palatínust akarnak választani, ezt pedig csak országgyűlés keretében lehet megtenni. Június elejétől folyamatosan, hétről-hétre mentek a rövidebb-hosszabb beszámolók Bécsből, tájékoztatást adva arról, hol tartanak az előkészületek, melyek a vitás kérdések. Augusztus elején már tényként közlik, hogy az országgyűlés Sopronban lesz. „Közölték, hogy a magyar országgyűlést szeptember 8-ra Sopronba hívták össze, de valószínű, hogy a szüret miatt(!) novemberre halasztják.. .". ' A helyszín kiválasztásában több szempont is szerepet játszott. Pozsony környékén pestis dúlt, így jobbnak látszott nem a szokott környezetben lebonyolítani az összejövetelt. Mindezt csak alátámasztotta a Bethlen Gábortól való félelem, akiben a császári környezet egy hajszálnyit sem bízott, s bár ezidőtájt szerződésben megerősített, fegyvernyugvás és béke volt, előnyösebbnek tűnt kiszemelni egy Becshez közelebbi várost. Sopron mellett szólt a legutóbbi, 1622. évi országgyűlés sikeres lebonyolítása is, nem beszélve a királyi Magyarország egy akkor már igen befolyásos politikusáról, az országbíró Esterházy Miklósnak véleményéről. Esterházynak néhány év óta Kismartonban volt birtokközpontja, s jól tudta, hogy a közeli országgyűlés kiváló alkalmat teremt nemcsak a hivatalos politikai disputákra, hanem a személyesebb hangvételű beszélgetésekre, később kamatozó kapcsolatok megteremtésére is.