Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)

Település — Társadalom — Politika — Kultúra (Források és tanulmányok Sopron város és megye történetéhez) - Bariska István: Locsmand mezőváros XVI. századi kísérlete a pallosjog megszerzésére

a magyar kamarai javak közé sorolását és a tárnokszék alárendelését kérelmez te. Széchy Dénes gróf pedig azonnal vizsgálatot kért Vas vármegyétől a szabad ispánság jogára és a törvényfa állításának jogára (ratione iuris gladii et erecti patibuli) vonatkozóan. Természetesen az uradalom javára. Záloghelyzetben azonban minden másképpen nézett ki. Hiszen mind a város, mind az uradalom felett érvényesült az Alsó- Ausztriai Kormányszék és Kamara főhatósági jogköre, intézményi feltétele. Szervezeti szempontból város is, uradalom is, annak helységei is beépültek az alsóausztriai kormányzati és rendi hierarchiába. Esetünkben ez úgy történt, hogy a város nem élhetett pallosjogával, ha nem kapta meg évenként a Bann- und Achtbrief-ben a császári felhatalmazást, az uradalom egészét az urbáriumon keresztül ellenőrizték, eseti vitákban pedig hol közvetlen kormányszéki beavatkozással vagy biztosok kiküldésével jártak el. A perjogi gyakorlat általános rendezésére is közvetlen vagy közvetett eszközöket használtak mindvégig. Érdekes módon a Kőszeg-Locsmánd vitát a város és az uradalom közt támadt összecsapás előzte meg. Ez érthető is, hiszen vagy arról volt szó, hogy az uradalom maga tüntette ki a sok közül az egyik úrbéres helységet a pallosjog gyakorlására, vagy arról, hogy a kormányszék állt a megkülönböztetés mögött. Arról nem is beszélve, hogy maga Kőszeg város is szabad ispánságot követelt magának. Ez pedig meglehetősen ritka kívánság volt a városok közt. Nem csoda, ha ebben a háromszereplős vitában hol az uradalom állt szemben a várossal, hol a város Locsmánddal, mint úrbéres hellyel, hol meg Locsmand az uradalommal. Ennek logikus következménye lett, hogy mindenki mindenkivel veszekedett a hatáskörökért. Ehhez már semmi nem kellelt, mint a státuszok tisztázatlansága és az alsó-ausztriai kormányszék. A kormányszék, amely a maga stratégiájában következetes maradt, taktikájában következetlennek látszott. A felek számára szinte követhetetlenül. Mégis volt egy mindvégig emlegetett fel tétel a pallosjog jogszerű gyakorlásához: az ún. Bann-und Achtbrief. Ez az oklevélforma biztosította az adományozottnak, hogy ítélkezzen az egyébként a vármegyét vagy a Land-ot, a tartományt illető „nyilvánosgonosztettekben". Aharc tehát azért folyt, hogy az egyébként a tartományi bíróság hatáskörébe tartozó, halállal büntetendő ügyekben Locsmand mezőváros, Kőszeg uradalma vagy Kőszeg városa az illetékes. Az tartomány (Land) ezt ugyanis a fcnli felhatalmazó oklevéllel mint jogot átadhatta. Szemben a magyar törvényekkel, még pontosabban a magyar jogszokással, a főhatóság, azaz a kormányszék a végrehajtást szorosan ellenőrizte. Ha úgy látta jónak, az egészet felfüggeszthette. A hatásköri összecsapások elemzése előtt azonban tisztáznunk kell az 'Acht' és a 'Bann' fogalmát. Ez előbbi a középfelnémet 'áhlen' cselekményre utal, amely annyit tesz mint 'üldözni'. Nagyon leegyszerűsítve itt a nyilvános gonosztevők üldözésének jogáról esik szó. A 'Bann' egyik jelentése 'kizárás', 'kiátkozás'. De jelenti azt a területet, kerületet, amelyre a kiátkozás, a tiltás vonatkozik (Bannbcz.irk), ahová a száműzött nem tehette vissza a lábát. Maga a 'Gerichtsbann ' is az adott bíróság illetékességének területét jelen-