Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)
Település — Társadalom — Politika — Kultúra (Források és tanulmányok Sopron város és megye történetéhez) - Kubinyi András: Városaink háborús terhei Mátyás alatt
zen. 4 * Úgy látszik különben, hogy Bécsben nagyobb volt a zsoldoskínálat, mint Magyarországon. Bécsben ekkor a heti zsold négy solidus (Schilling) volt, azaz 120 bécsi dénár 85 * így a havizsold 480 bécsi dénár, azaz két font. (240 bécsi dénár volt C|v font.) Mivel ekkor Bécsben egy magyar forint = 100 magyar dénár = 310 bécsi dénár, * egy bécsi zsoldos gyalogos egy forint 55 magyar dénár zsoldot kapott egy hónapra. A szokványos magyar havizsold két forint volt. Még lehetne egyéb a városra áthárított katonai költségekről beszélni, így pl. Brassó úgy látszik köteles volt saját költségén kémeket tartani a román fejedelemségekben, * említenünk kell azonban egy másik dolgot, ami igen nagy veszélyt hozhatott a városra. A háborús területen fekvő városoknak ugyanis általában be kellett fogadni a királyi sereget, az pedig könnyen kiszámítható, hogy egy ilyen katonai beszállásolás mivel jár. Bártfa város már 1458. márciusában kap parancsot arra, hogy engedje be városába Herthwykowycz Bartos és Magyar Balázs seregét, és azt —méltányos áron!— élelmezze. 88 * Az 1467-es erdélyi lázadás idején az északkeleti városoknak Rozgonyi Rajnáid és Perényi István kapitányok seregét kellett befogadnia. 8 '* Mátyás 1480-ban Cernahora-i BoSkowitz DabeS kapitányt küldte seregével Sopronba. 90 * A cseh Hag Ferenc zsoldosait különben már 1473-ban Pozsonyban szállásolta el a király. 91 * Milyen katasztrófával járhatott egy ilyen beszállásolás egy város számára, azt Cernahorai 1480-ban Sopronba telepített serege által okozott károk listája mutatja. Mind a Belvárosban, mind a négy negyedben, sőt a város falvaiban is nagy kár keletkezett. A városban és külvárosaiban név szerint sorolja fel listánk a lakosokat és adja meg minden egyes személynek a kárát. Alig van olyan soproni, akinek neve mellett n incs az okozott kár összege feltüntetve. Az adatok saját összeadásom szerint 4666,5 ft kárösszeget tartalmaznak, az egykorú összeadásnál csak 4516 forint jött ki. Az összeg nagyságánál ez a 150 forintnyi különbség azonban lényegtelen. 92 * Ha arra gondolunk, hogy a Sopron város által a városban kivetett adó összege 1489-ben 743 forint 2,5 ort (negyed forint), 1490-ben pedig 1118 forint 2 ort volt, 9 akkor észlelhetjük igazán, hogy milyen kárt okozott ez a városnak és polgárságának. A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy a háborúk egyrészt komoly károkat okoztak városainknak, másrészt királyaink jelentős, viszonylag gyorsan mozgósítható, és többségében ingyenes támogatást kaphattak városaiktól katonában és hadianyagban. Itt bosszulta meg magát különben uralkodóink városeladományozási politikája: a király csak saját városaiban érhette ezt cl. Bár a város terheit az uralkodó időnként adóelengedéssel, királyi jövedelcmforrások ideiglenes átengedésével 94 * enyhítette, ez soha sem fedezte összes költségüket. A hiányosan fennmaradt adatok miatt nagyon nehéz megállapítani, hogy valamely város bevételeinek hány százaléka lelt a királyi adóra, valamint a katonai kiadásokra fordítva. Példának először Bécset idézem a magyar uralom idejéből. 1487-et veszem alapul, amikor a katonai kiadások az előző évhez képest már csökkentek. Bécs teljes bevétele ebben az évben 6067 fon 16 sol idus és 12 dénár, magyar forintra átszámítva 4697 forint 61 dénár volt. Ezzel szemben a kiadás 5755 font 5 dénár, magyar pénzre átszámítva 4455 forint 97 dénár vol t. A bécsiek tehát elég jól gazdálkodtak. A továbbiakban csak a forintra átszámított összegeket, és azt, hogy ez a bevételnek, ill. a kiadásnak hány százaléka adom meg. Királyi adó és a király parancsára egy királyi tisztviselő fizetésére fordított összeg: 815 forint 1 dénár. ( 17,4. ill. 18,3%). Zsoldosokra, ill. fegyverekre fordított költség, vala-
