Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)
Település — Társadalom — Politika — Kultúra (Források és tanulmányok Sopron város és megye történetéhez) - Kubinyi András: Városaink háborús terhei Mátyás alatt
mint ez utóbbiakban keletkezett kár: 219 forint 94 dénár. (4,7, ill. 4,9%). Hadiszállítás költségei a királyhoz: 87 forint 10 dénár. ( 1,9, ill. 2%). A királyhoz a seregbe küldött ácsok és kőművesekre: 20 forint 13 dénár. (0,4, ül. 0,5%) 95 * Ez látszólag nem magas arány, mégis azt jelenti, hogy a város költségvetésének egy negyede lett a királyra fordítva, és ebben az összegben nem szerepel a király és udvara megajándékozására, ill. megvendégelésére fordított nem csekély kiadás. Magyar összehasonlító anyagként Eperjes város számadását lehet felhasználni. 1497-től kezdve néhány év kivételével fennmaradtak a város számadáskönyvei. Ez egészen más képet mutat, mint a bécsi. Eperjes költségvetési mérlege krónikusan passzív volt, amit kölcsönökkel fedezett, így a passzívum fokozatosan nőtt. Az első öt évben (14971501) a város bevételei 4420 ft 25,5 dénárt, évi átlagban kereken 884 forintot, kiadásai 6598 forint 90 dénárt, évi átlagban kereken 1380 forintot tettek ki. Ugyanezekben az években királyi adóra fizetett a város összesen 1990 forintot, évi átlagban 380 forintot, azaz a bevétel 43, a kiadás 28,8%-a ment királyi adóra. 96 * Ez jóval magasabb arány Bécsnél, azt azonban tudjuk, hogy Mátyás a meghódított tartományokat kevésbé sújtotta adókkal, mint Magyarországot. Adataink ugyan Jagelló-koriak, de Mátyás idejében valószínűleg jóval magasabb arányban fizettek. Az 1484 és 1490 közti hét évben adónyugták tanúsága szerint Eperjes összesen 3.000 Forintot fizetett a kincstárnak, annak ellenére, hogy 1487-ből nem maradt fenn adónvugta. Ez évi átlagban kereken 428 és fél forintot jelent, azaz többet, mint tíz év múlva. ) Még későbbi adat, de nem kevésbé tanulságos, amit Eperjes 1521. évi számadásából olvashatunk ki. Nándorfehérvár ostroma miatt az északon fekvő városnak is el kellett küldenie zsoldoscsapatát, az már más kérdés, hogy nem sikerült a vár felmentése. A csapat állt Kálnai Mihály kapitányból, 24 katonából, a tűzmesterből, egy segédből, két kocsikísérőből, három kocsisból (egy az ágyúé), valamint egy apródból, összesen 33 főből. A katonák között van magyar nevű, továbbá cseh és lengyel is, de többségben németek, nyilván helyi lakosok. Öten iparosok: egy-egy szabó, szűcs, posztókészítő, kőműves és kardcsiszár. Az egyik kocsis a pásztor fia. Nos, ebben az évben Eperjes bevételei 1105 forint 41,5 dénárt, kiadásai 2341 forint 90,5 dénárt, azaz a bevételek több mint kétszeresét tették ki. Eperjes 1521. évi királyi adója és katonai kiadásai a város bevételei és kiadásai százalékában. ^ Fizetési tétel Összeg (Ft) bevétel (%) kiadás (%) Királyi adó 400,00 36,2 17,1 Zsoldosok 423,84 38,3 18,1 Egyéb katonai kiadás 52,81 4,8 2,2 Összesen 876,65 79,3 37,4
