Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)

Házi Jenő élete és munkássága — Kéziratos műveiből - Házi Jenő: Kiegészítések a soproni patikák hőskorához (Dr. Nikolics Károly előszavával)

Sebestyéntől pedig azt kívánta, hogy esedékes adósságainak megfizetésére kezest állítson. Ezt a kezességet Peer Farkas vállalta el, aki talán testvére volt a patikusnak (Tjkv.32.) Haindl Zakariás patikushoz fűzött reményei a városi tanácsnaknem teljesedtek,mert jóformán teljesen kiürítette a patikáját, és új áruval nem igyekezett feltölteni, úgyhogy a városba érkezett Kóber Tóbiás orvosnak 1600. jan. 5-én jogos volt az a tanácshoz intézett kérése, hogy eredményes működése érdekében gondoskodjanak patikusról és seborvosról. A tanács mindkettőt megígérte, a patikusra nézve pedig az volt a kívánsága, hogy maga Kober orvos hozzon ide egy kiválóan ügyes embert, annak jó áruja is legyen, és akit megfelelő üzlethelyiséghez a tanács hozzásegít ( 176.). Jó alkalom volt ez Henckhe Péter patikuslegény számára, aki Kober orvossal együtt jött a városba jan. 17-én, hogy felajánlja szolgálatait a városnak, mely azt elfogadta, de mikor a Sárkány-féle boltot kérte, tehát Haindl Zakariás helyiségét, akkor az iratait kérték, amivel viszont Henckhe adós maradt ( 186. és 202.). Egy évi időre volt szükség, míg Kober orvos felkérésére 1601. ápr. 9-én Heringshauser János bécsújhelyi patikus jelentkezelt letelepedésre, de az volt a kívánsága, hogy a város két évre adjon neki ingyen lakást, és évi 10 öl fát. A tanács szorult helyzetében ezt megígérte, mire létrejött az egyezség (69.), melynek megtörténte után máj. 2-án Haindl Zakariás patikust megidézték a tanács színe elé, ahol közölték vele, hogy 8 napon belül költözzék ki a boltjából, ésa városból távozzék. Ezzel szemben Haindl védekezésében azzal felel, hogy Szentbertalani Menyhért polgármester, és Fant Márk városbíró engedélyével telepedett le Sopronban, ami pedig a vele szemben emelt kifogásokat illeti, ez leginkább onnét származik, hogy nem volt orvos Sopron városában, márpedig egy patikus orvos nélkül olyan csak, mint az ányék - fast wie ein Schatten - azonkívül Sárkány háztulajdonosnak a bolt bérét egész évre kifizette, majd önérzetcsen a tanácsnak odavágta, hogy a patikusság az nem mesterség, hanem szabad és nemes művészet, mely kijelentésnek az volt a rejtett célja, hogy a tanács ebbe ne avatkozzék bele. A tanács azonban megmaradt eredeti álláspontja mellett, hogy mivel a patikáját nem látta cl jó orvosságokkal, ezért 8 napon belül távozzék, különben a városbíró majd intézkedik. Egyéb okok is megkívánják a távozást, de kíméletből erre most nem kívánnak kitérni: - aber mann wolle dissmal seiner verschonen (Tjkv.76.). Hogy mire vonatkozott ez a kitétel, sajnos, ma már ezt megállapítani, de még sejteni sem lehel. A 8 nap elteltével Haindl halasztást kért a távozásra, de a tanács csak 3 napot engedélyezett. Az ő baja, hogy a boltbért egész évre kifizette. Amennyiben az új patikus hajlandó megvenni a patikáját, annak nincsenek ellene (83.). Mindenesetre a tanács nem maradi olyan szigorú, mint amilyennek mutatta magát, mert azt látjuk, hogy Haindl másfél hónappal később 1601. jún. 27-én Török János nemes és polgár ellen pert indított 22 tallér értéket képviselő recept-adósság miatt. Török János erőszakos és összeférhetetlen természetű ember volt, aki nemigen tűrted, ha neki parancsoltak, így a bírói megidézést is többször semmibe vette, mikor is makacsságát mindannyiszor bírsággal büntették meg. Ez a bírságpénz már 20 tallért tett ki, mire Török észbe kapott, végre megjelent a bíróság előtt, ahol könyörgésre fogta a dolgot, nem is eredmény nélkül, mert a bíróság a büntetést 10 tallérra mérsékelte. Ezután védekezésében elmondotta, hogy a kérdéses receptet Bécsben egy patikus által felülvizsgáltatta, ki kijelentette, hogy azért csupán 10 tallért lehet elkérni, mit hajlandó megfizetni. (Azután kifakadt a felesége ellen, aki ezt a drága orvosságot megkérdezése és engedélye nélkül rendelte meg,