Tóth Imre: A Nyugat-Magyarországi kérdés 1922-1939; Diplomácia és helyi politika a két háború között - Dissertationes Soproniensis 2. (Sopron, 2006)

VIII. BIZONYTALANSÁG ÉS STABILIZÁLÓDÁS AZ ANSCHLUSST KÖVETŐEN

szóvá azonban, hogy Hitler garanciát adott Mussolininek arra vonatkozóan, hogy nem fogja vitatottá tenni a dél-tiroli területek hovatartozását. Logikusnak tűnik, de a realitásoktól tá­vol áll az a Lingauer által megfogalmazott felvetés, hogy ha Németország le tudott monda­ni a Brenner és Dél-Tirol „ősnémetjeiről", akkor miért ne tudná ezt megtenni Burgenland ­sokkal kevésbé Ausztriához nőtt - németjeivel kapcsolatosan. 839 Túl azon, hogy a két térség párhuzamba állításának gondolata ebben az összefüggés­ben teljesen megalapozatlan volt, hiszen Dél-Tirol esetében a status quo fenntartásáról, Bur­genland kapcsán pedig annak megbontásáról lett volna szó, az alkalmazott érvrendszer sem dicséri Lingauer realitásérzékét. 1938-ban sem a kérdés etnikai, sem pedig annak történeti összefüggései nem változtak, s nagyon valószínűtlen volt az is, hogy egy állhatatos magyar kiállás az ügyben megindította volna a német külpolitika irányítóit. Ráadásul éppen a Dél­Tirolról való lemondás miatt kaptak nagyobb hangsúlyt a népiségi szempontok a náci külpo­litikában, akár az állami érdekek rovására is. Hitler Olaszország után nem tehetett több en­gedményt a népcsoport-politika terén, s emiatt akár konfrontációt is kész volt vállalni. 840 A burgenlandi problémához legfeljebb a kompenzációs politika irányából lehetett közelíte­ni, ám - mint tudjuk - onnan is kilátástalanul. Burgenland léte és az Anschluss közötti össze­függés természetesen a határ mellett sem volt ismeretlen, nyugat-magyarországi politikusok idejekorán, már 1927-ben követelték, hogy a kormány eszközöljön ki a Népszövetségtől olyan ál­lásfoglalást, mely szerint a német-osztrák egyesülés esetén Magyarország visszakaphassa elvett nyugati megye részeit. 841 A burgenlandi magyarok között szintén akadtak néhányan, akik a fo­kozódó német nyomást érzékelve odaát is próbálták becsempészni a köztudatba, hogy a tarto­mány német birokba vétele nem jogszerű. A magyar érzelmű lakosság szórványos megnyilatko­zásai nem is kerülték el a német szervek figyelmét, melyek soviniszta, revíziós törekvésként ér­tékelték azokat. A Grossdeutscher Pressedienst 1937 decemberében kiemelt feladatnak tartotta a Deutscher Schulverein burgenlandi munkájának élénkítését, hogy - a németség és a magya­rok közötti, barátinak mondható viszony ellenére is - visszaszorítsa a nem kívánatos jelenségeket 842 Utóbbi azonban nem sikerült maradéktalanul, hiszen hasonló esetek az Ansch­lusst követően is fel-felbukkantak. Ezeket a német elhárítás élénk figyelemmel kísérte. A terület új német vezetése nem hagyott kétséget afelől, hogy a tartományt évezredes német területnek tekinti, mely hosszú idegen uralom után tért meg a Birodalomba. A Bur­genland vezetésével megbízott Tobias Portschy (komissarischer Landeshaupfman) április 6-án, az Anschlusst megerősítő népszavazás előtt Wilhelm Frick birodalmi belügyminisztert fogad­hatta Kismartonban. Üdvözlő beszédében biztosította vendégét a burgenlandiak hűségéről, ki­emelve a tartomány német jellegét. Megemlékezett a korábbi harcokról és szenvedésekről, és kijelentette: Burgenland örökké éber őre lesz Ostmarknak. A közelgő népszavazással kapcso­latban kifejezte azt a meggyőződését, hogy a burgenlandiak akkor is támogatnák az Ansch­lusst, ha az elkövetkezendő idők több nehézséget hoznának, mint a múlt. 843 A tartomány ve­zetője kevés empátiát mutatott fennhatósága alatt álló nem-német alattvalók iránt. Népszava­zás előtti szózata - szinte első szavától az utolsóig - a nagynémet propagandaszólamok sű­rítménye volt. A Burgenland németjeihez szóló kiáltványban hemzsegtek a jól ismert közhe­lyek a német ősök ezer év előtti bevándorlásáról, a tartomány történelmi védelmi szerepéről, a szellemi élet olyan „burgenlandi" nagyságairól, mint például Liszt Ferenc. 839 Uo _ 840 Vö. Spannenberger 2003. 421. o. 841 Lásd Győr-Moson-Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített megyék alispánjának levele 1927. május 2. MOL, ME, K 28, 1926 - S -250. 205. 842 Grossdeutscher Pressedienst, Wochenbrief, 12/37. 3-4. o. 843 Oberwarter Sonntags-Zeitung, 1938, április 10.

Next

/
Thumbnails
Contents