Tóth Imre: A Nyugat-Magyarországi kérdés 1922-1939; Diplomácia és helyi politika a két háború között - Dissertationes Soproniensis 2. (Sopron, 2006)
VIII. BIZONYTALANSÁG ÉS STABILIZÁLÓDÁS AZ ANSCHLUSST KÖVETŐEN
A Német Birodalommal való újraegyesülésről rendezett népszavazás Burgenlandban elsöprő sikert hozott Hitler számára. A 169 775 „igen" mellett szinte elveszett a 63 ellenszavazat. 324 községből 297-ben kizárólag igennel voksolt a lakosság. Bár a magyar kisebbség állítólag magasan reprezentált volt az NSDAP különböző helyi szervezeteiben, 844 és végül a népszavazáson is világosan kifejezésre juttatta támogatását Hitler iránt, a dél-burgenlandi protestáns magyarság vonzalma feltehetően az ugyancsak protestáns Németországnak is szólt, és abban kifejezésre jutott a klerikális - a harmincas évektől hivatásrendi - osztrák állammal szembeni bizalmatlanság. Területi kérdésekben a magyarság magatartására inkább egyfajta várakozás volt jellemző. Ebben közrejátszhatott a revízió lehetőségének felbukkanása, az NSDAP-val együttműködő magyarországi szélsőjobboldal „Nyugati-gyepű elképzelései", vagy a burgenlandi nácik „független Burgenland" koncepciója. 845 Mindezek ismeretében érthetők az SS Biztonsági Szolgálatának (Sicherheitsdienst der SS) 1938. évi hangulatjelentésében foglaltak, mely szerint bár a 10 000 magyar Horthy németországi látogatása 846 után kénytelen volt belátni Magyarország felé kacsintgató ábrándjai kilátástalanságát, ennek ellenére továbbra is a birodalom idegen népességének legveszélyesebb csoportjai közé tartoznak, elsősorban a nagybirtokosok és azok cselédei körében uralkodó hangulat miatt. 847 A „hadiállapotot" azonban már csak a magyar-német baráti viszony miatt sem lehetett tartósítani. 1938 tavaszán Portschy igyekezett a magyar és a horvát nemzetiségű lakosság bizalmát biztosítani az új adminisztráció számára. Kijelentése szerint Burgenlandban a németek a horvátokkal és a magyarokkal évszázadok óta baráti együttműködésben éltek, s ennek így is kell maradnia, míg a „zsidó és a cigány parazitákat" ki kell taszítani a nép testéből és a népi közösségből. 848 Ez az álláspont azonban nem zavarta abban, hogy a tartomány határainak kiigazítását továbbra is napirenden tartsa. Nézetei akkor vettek offenzívabb irányt, amikor napvilágot látott Berlin terve az elfoglalt Ausztria közigazgatásának átszervezését illetően. Hitler elképzelései szerint az Ostmarknak keresztelt birodalomrészt eredetileg négy körzetre (Gau) készültek felosztani, ami azonban heves ellenállást váltott ki a pozícióikat féltő helyi nemzetiszocialista vezetők körében. A Führer közigazgatási kérdések miatt egyelőre nem kívánta kockára tenni az osztrákok támogatását, ezért a területtel kapcsolatos terveket 1938 áprilisában „átmenetileg" megváltoztatták, és a volt Ausztriát hét Gau-ra tagolták. 1938. április végén mindazonáltal tartományfőnöki konferencián vitatták meg Josef Bürckel birodalmi biztos emlékiratát Ausztria geopolitikai helyzetéről és átszervezéséről. E tanácskozáson egyértelművé vált, hogy Voralberg (melyet Tirolhoz kívántak csatolni) és Burgenland napjai meg vannak számlálva. Portschy azonnal hozzáfogott, hogy a tartomány felosztási terve ellen hathatós érveket dolgozzon ki. A birodalmi belügyminisztériumhoz eljuttatott memorandumában, melynek a „Burgenland küldetése" (Mission des Burgenlandes) címet adta, keleti irányú területgyarapítást javasolt. A mai Burgenland még nem „kész" országrész állította a tartományi biztos -, ezért felületes szemlélő számára úgy tűnhet, hogy jelen állapotában alkalmatlan a fennmaradásra. Ismerve azonban Burgenland történelmi küldetését, szükségszerűen másképp kell megítélni annak jövőjét is. Sopron, Pozsony, Moson-Magyaróvár, 844 Olyannyira, hogy 1938 novemberében Portschy nem is tudott eleget tenni annak a berlini parancsnak, hogy a magyarokat kizárják a helyi pártszervezetekből. Hagspiel 1995. 218. 845 Utóbbit a magyarországi nyilasokkal közösen akarták kikiáltani, az osztrák-német tárgyalások kudarca esetén még az Anschluss előtt. Lásd Bellér 2002. 179. o. 84fi 1938. augusztus 28-29. 84 ' Klaus-Dieter Mulley: Zur „Eindeutschung" des Burgenlandes. Juden, Kroaten und Magyaren zwischen Dissimilierung und Germanisierung 1938-45. In Karner, Stefan (szerk.): Das Burgenland im Jahr 1945. Beiträge zur Landesausstellung 1985. Eisenstadt, 1985, Amt der Burgenländisches Landesregierung - Landesarvhiv - Landesbibliothek, 142. o. 848 Schlagl985. 57-58. o.
