Tóth Imre: A Nyugat-Magyarországi kérdés 1922-1939; Diplomácia és helyi politika a két háború között - Dissertationes Soproniensis 2. (Sopron, 2006)
VI. A HARMINCAS ÉVEK VÁLTOZÁSAI A REGIONÁLIS POLITIKÁBAN
2. Sérelmek és gyanakvás. Feszültségek a határ mentén a harmincas évek közepén 2.1. A hatóságok megnyilatkozásai és a nyilvánosság fórumai a határ térségében Az előbbiek arról győznek meg bennünket, hogy a gazdasági kapcsolatok sürgető igénye, a normalizálódó kommunikáció és az osztrák-magyar diplomácia viszonyok javulása ellenére a helyi politikai és társadalmi elit nem óvatoskodott túlságosan sokat, amikor a sérelmekről esett szó. Igaz ugyan, hogy a határok stabilizációját idővel rezignáltán tudomásul vették, a korábban átélt kudarcok, begyógyulatlan sebek sűrűn ragadtatták kölcsönös vádaskodásokra Nyugat-Magyarország és Burgenland vezetőit. Az 1934-ben hivatalba lépett Hans Sylvester tartományfőnök székfoglaló beszéde mindenestre jól tükrözte azokat az instrukciókat, melyeket a helyi politikusok közvetlen vagy közvetett formában kaptak a bécsi kormányzattól. Az osztrák vezetés a Magyarországhoz fűződő kapcsolatok javítását szerette volna elérni, amibe nem fért bele a burgenlandi kérdés túldimenzionálása a kismartoniak részéről. Szívélyes hangú nyilatkozatában Sylvester hitet tett amellett, hogy a burgenlandiak örülnek az osztrák megújulási mozgalom vezetői által szorgalmazott legújabb törekvéseknek, barátság elmélyítésének és a két ország közötti gazdasági kapcsolatok javításának. „A burgenlandi nép hálatelt szívvel gondol a múltra és kész a legbelsőbb barátsággal tovább ápolni a magyar nemzethez fűződő évszázados kapcsolatait" - jelentette ki Sylvester. Csendesen azért hozzátette, hogy az utóbbi években a burgenlandi lakosság vallásra és nemzetiségre való tekintet nélkül bizonyította Ausztria iránti szeretetét, s a kialakult vonzalmat semmüyen külső beavatkozás nem zavarhatja meg. 711 A központi kormányzatnak valamivel bonyolultabb feladatot jelentett, amikor nem hivatalos személyek megnyilvánulásait kellett befolyásolni. Ilyen személynek számított Alfred Walheim, akinek Balladák Burgenlandról című könyve számos részletében hathatott sértően Magyarországon. Ezt az osztrák kormányzati szervek ületékesei szóvá is tettek. Tételesen sorolták fel azokat a részleteket (pl. a Sopronra, Szombathelyre, Vasvárra, Mosonra, Pozsonyra, ületve az ún. „Heinzenlandra" vonatkozó burgenlandi igények felújítását tartalmazó paszszusokat, a magyarok „keleti hordaként" történő említését), melyek a legkevésbé sem segítették a kapcsolatok javulását. 712 A verseket közölni szándékozó osztrák rádió a külügyminisztérium kérésére a balladáskötet szövegeit még egyszer átvizsgálta, hogy azok a magyarok érzékenységét a legkisebb mértékben se sérthessék. A szerzővel három költemény kicserélésében meg is állapodtak, így a bevezető szavak és a versszövegek immár kifogástalan megfogalmazásban szerepeltek. 713 Minden javítgatás ellenére a magyar belügyminisztérium befutotta a könyv magyarországi terjesztését. 714 Bár a burgenlandiak megnyilvánulásait nagy kritikával illették, a határ innenső oldalán sok tekintetben hasonló volt a helyzet. A mérsékelt hivatalos állásponttól továbbra is jelentős távolságot tartó magyar vidék érzelmileg túlfűtött hangulatára jellemző Sopronyi Thurner Mihály soproni polgármester 1934-ben megjelentetett írása, amelyben szóvá is tette, hogy a hivatalos Ausztria ugyan betartja Magyarországgal szemben vállalt szerződéses kötelezettségeit, a társadalmi szervek azonban radikálisan eltávolodnak ettől a magatartástól. Thurner, Viktor Miltschinsky tizenkét évvel korábban kiadott könyvét, 715 valamint Anton 711 Jelentés Sylvester beszédéről, 1934. november 11. MOL, KÜM, K 63, 169. 1934-20/7. (fol. 359.) 712 ÖStA, AdR, NPA Kt. 788, Liasse Ungarn l/l. 1926-34. 50848/13/B4, pr. 43. II. 1934. 713 Österr. Radioverkehr AG Hornbostelnek, Wien, Ballhausplatz. ÖStA, AdR, NPA, Kt. 788, Liasse Ungarn L/1. 1926-34. 9936 pr. 22. XII. 714 175811-1934. VIII. sz. Belügyminiszteri rendelet. (Boór miniszteri tanácsos) 710 Das Verbrechen von Ödenburg.
