Tóth Imre: A Nyugat-Magyarországi kérdés 1922-1939; Diplomácia és helyi politika a két háború között - Dissertationes Soproniensis 2. (Sopron, 2006)
IV. A REGIONÁLIS HELYZET ALAKULÁSA A HÚSZAS ÉVEKBEN
A magyar követség szóbeli jegyzékben ítélte el a területátadásokról szóló álhíreket és minden egyéb rémhírterjesztést, szóvá téve azt is, hogy osztrák átutazók hasonló tartalmú röpcédulákat szórnak ki a vagonokból. A mozgalom mögött Dr. Robert Sieger középiskolai tanárt gyanították, aki a Grazer Tagespostban jelentetett meg cikket „Odenburg Burgenland természetes fővárosa" címmel. Magyar részről üres szócséplésnek minősítettek minden Sopronnal kapcsolatos híresztelést. Tagadták, hogy a város gazdasági helyzetén bármennyit is javítana, ha Ausztriához kerülne, hisz ez esetben változatlanul határváros maradna, csak akkor éppenséggel magyarországi hátországa veszne el számára. Még ha elfogadnánk is, hogy települések cseréjének bármiféle reális alapja lett volna, Sopron és környéke semmiképp nem lehetett ilyen kombinációk tárgya. A városban 1921 decemberében a magyar állameszme diadalát ünnepelték. Területcseréről magyar részről szó sem lehetett, sőt, a gondolatot - a városi népszavazás után - egyenesen bűnnek tartották. Erről tájékoztatták az osztrák illetékeseket is. 391 A mendemondák keletkezése és terjedése mindkét kormány számára terhes volt. 1924 nyarán Träger Ernő arra kérte Calice követet, hogy a Sopron átadásáról még mindig terjengő híreket immár hivatalosan is cáfolják. 392 A magyar fél ezzel a határmenti helyzet végleges stabilizálódását kívánta elősegíteni. A Sopron megszerzése irányuló osztrák propaganda 1924 tavaszáig heves volt, s csak ezt követően csillapodott számottevően. Az 1921. január 25-én született ún. Burgenland törvény l.§-a, a tartomány székhelyéül Sopront (Oedenburg) jelölte meg. Ludwig Leser a szociáldemokraták szóvivője két évvel később is fennen hangoztatta, hogy „Burgenlandban nem képezi vita tárgyát a székváros kérdése. A tartományi kormányzat számára csak egy székhely jöhetett és jöhet ezután is számításba, s ez nem más, mint a vidék természetes fővárosa, Sopron." 595 A székhely kérdésének rendezetlensége folyamatosan gyúanyaga volt a két szomszéd vitáinak. Sopron Burgenland első politikusgarnitúrájának nem egyszerűen csak egy földrajzi helyet, közlekedési csomópontot jelentett, hanem annál sokkal többet: valóságos fővárost, kulturális központot. Sopron az a város volt, mely színházzal, újságokkal, iskolákkal, valódi városi élettel és városi polgársággal rendelkezett, mindazzal, amivel, az alapjában véve falusias Burgenland nem. Mindemellett sok helyi osztrák politikust személyes szálak kötötték a településhez. Többen közülük soproni iskolákban jártak, a városban születtek. 394 A magyar fél többször szóvá tette az ideiglenességből adódó feszültségeket. A kormány 1923 szeptemberében kelt aide mémoire-]ában hosszasan foglalt állást Thurner és Walheim tartományfőnök szópárbajában. A feljegyzés arról szólt, hogy a két ország jó viszonyára tekintettel a magyar fél el kívánja kerülni a hasonló helyi súrlódásokat. Ennek feltétele azonban az lenne, hogy a burgenlandi hivatalos körök részéről ne hangozzanak el kétes kijelentések. A kérdést - mint mondták - nyugvópontra kell juttatni. Már jó ideje feltűnt azonban a magyar kormánynak, hogy osztrák részről folyamatosan növekedő propagandát fejtenek ki Sopron megszerzése érdekében, s a feszültségeket a burgenlandi tartományi főváros végleges kiválasztásának ügye újra és újra táplálja. Magyar szempontból egyszersmind problematikusnak tartották Walheim megválasztását is, tekintettel annak múltjára. A választáskor és utána tett nyüatkozatainak rendkívül rossz fogadtatása volt Magyarországon. 1922. július 1-jei választási beszédében például kijelentette: "...ha a megoldandó kérdések közül egyet kellene kiragadnom az a tartományi fővá391 Bécsi magyar követség szóbeli jegyzéke, 1923. október 23. ÖstA, AdE, NPA, Kt. 797, Liasse Ungarn 2/6-2/8, 3114 pr.30.X.1923. 392 Calice jelentése, 1923. július 4. ÖstA, AdR, NPA, Kt. 17, 53/pol. 393 DFB, 1924. március 2. 394 Lásd Sinowatz, Fred: Richard Berczeller - Ein Leben zwischen Ungarn, Österreich und Amerika. In Horvath-Snowdon-Prötsch (szerk): Richard Berczeller 1902-1944. Mattersburg, 1996, Kanica Verlag.
