Tóth Imre: A Nyugat-Magyarországi kérdés 1922-1939; Diplomácia és helyi politika a két háború között - Dissertationes Soproniensis 2. (Sopron, 2006)
III. DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATOK ÉS A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TÉRSÉG STÁTUSZÁT ÉRINTŐ VITÁK AZ 1920-AS ÉVEKBEN
pal korábbi számában, a valószínűleg Bethlen által ihletett, és Ottlik László neve alatt közölt nagyrevíziós írásban nem esett szó Burgenlandról. 244 Az értelmezésben rejlő kettősségére utal viszont, hogy az osztrák sajtó vegyes érzelmekkel fogadta az Ottlik-féle írást. A bécsi lapok egy része (pl. a Das Neue Reich című konzervatív hetilap 1928. október 27-i számában) összefüggésbe hozta azt Bethlen soproni előadásával, míg más orgánumok (Reichspost, 1928. október 14.) üdvözölték, hogy Ottlik „szellemi útmutatója" Burgenlandról nem tett említést. A soproni Bethlen-szónoklat ráadásul lényeges belpolitikai üzenetet is tartalmazott. Az előadó nem utolsó sorban azoknak adresszálta mondanivalóját, akik nem tekintették sikernek az 1921-es népszavazást, és azon a véleményen voltak, hogy kevésbé megalkuvó politikával akkoriban nagyobb eredményt lehetett volna elkönyvelni. Az elhangzottaknak természetesen jelentősen eltérő akusztikája volt a szomszédok előtt, és hazai környezetben, ahol az főleg a sajtó, és a területvédő jobboldal elvárásait elégítette ki. A nagycenki és soproni beszéd ezenközben még a határ mentén élő lakosság megnyugtatását is célozta, ahol a kormány által 1921 után ígért, ám a húszas évek második felétől már egyre lassabban csordogáló különleges támogatások helyett, sokan Sopron régi térségi szerepének visszaszerzéséről álmodtak, mégpedig a kínálkozó lehetőségeket jobban megragadó kormányzati külpolitika révén. Hasonlóan értékelte a hallottakat a Burgenländische Freiheit című újság is, amikor erős túlzással a következőket írta: „Sopron teljesen ebek harmincadjára jutott. Mivel Magyarország nem köztársaság, ezért ott a népnek nincs joga megszólalni. A városon nem segítettek. Valamit azonban hoznia kellett a miniszterelnöknek is, s ő az üres gyomrú és rongyos nadrágú soproniaknak egy szép patrióta beszédet hozott.'* 2,45 Ami Bethlen szavainak belpolitikai vonzatán túlmutat, az annyi, hogy a miniszterelnök a határ megváltoztatására csak egy esetleges magyar-német (osztrák) egyetértéssel megrendezendő újabb referendum révén látott esélyt. A kormányfő - a revíziós élharcosok fülében jól csengő „magyar igazság" újjászületésének hangoztatásán túl - tulajdonképpen a békés politikai eszközök alkalmazása mellett foglalt állást. Bethlen - bár több német és francia lap is összefüggésbe hozta a beszéddel 246- jellemzően egyetlen szóval sem tért ki a német-osztrák egyesülés kérdésére, holott ez jelentette a legnagyobb esélyét Nyugat-Magyarország visszatérésének. Ha előbbire tényszerűen nem tért ki, az arra vall, hogy azt egyelőre nem tartotta időszerűnek, ám abban biztosak lehetünk - s erre találunk is utalást a szövegben -, hogy a burgenlandi kérdést hosszú távon német vonatkozású ügynek tartotta. Ez - most már elvonatkoztatva a soproni beszédtől - mindenesetre meghatározó lehetett a nyugat-magyarországi kérdés osztrák-magyar relációjának eddigi (és sok tekintetben ezt követő) alakulására. Bécsi kormánykörök eredetileg csendben túl akartak lépni az ominózus Bethlen-beszéden. Sem Wilhelm Miklas államfőnek, sem a kormánynak nem volt ínyére belemenni egy újabb Burgenland-vitába, ám a szociáldemokrata ellenzék megint csak nem akarta kihagyni a kínálkozó alkalmat, hogy az ügyet a reakciósnak tekintett Magyarország ellen kihasználja, ezért a párt lapja, az Arbeiter Zeitung október 16-án a nagy nyilvánosság előtt tálalta a dolgot. A cikk Mussolinivei, Rothermere-rel, és az osztrák belpolitikával (különösen a Heimwehrrel) összefüggésben emlékezett meg a soproni nyilatkozatról. 244 A cikk ugyan a Szent István-i birodalom integritása mellett foglal állást, konkrétan nem tesz említést az elcsatolt Nyugat-Magyarországról. Ottlik László: Új Hungária felé. Magyar Szemle, 1928. szeptember (IV/1.) 1-9. o. Vö. Zeidler 2001a. 144-146. o. 245 Idézi: Haslinger, Peter: Das Burgenland - ein Faktor in den bilateralen Beziehungen zwischen Osterreich und Ungarn 1921-1938? In (Widder, Roland (szerk.): Burgenland 1921. Anfänge, Ubergänge, Aufbau. Symposium im Rahmen der „Schlaininger Geschpräche" vom 24.-29. September 1991 auf Burg Schlaining. Eisenstadt, 1996, Burgenländisches Landesmuseum. /Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland Heft 95/, 111. o. 246 PI. Kölnische VolksZeitung, 1928. október 20., Leipziger Neueste Nachrichten, 1928. október 24., Temps, 1928. október 19. Idézi: Bellér 1985. 71-72. o.
