Tóth Imre: A Nyugat-Magyarországi kérdés 1922-1939; Diplomácia és helyi politika a két háború között - Dissertationes Soproniensis 2. (Sopron, 2006)

III. DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATOK ÉS A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TÉRSÉG STÁTUSZÁT ÉRINTŐ VITÁK AZ 1920-AS ÉVEKBEN

ra, az irodalmi kör, az EME és a MOVE helyi csoportjainak delegációi stb.) sorából valóban hiányoztak az egyébként önálló csoportot alkotó német gazdapolgárok képviselői, holott a látogatást kísérő rendezvény szervezői szívesen demonstrálták volna a német lakosság lojalitását.

171 A kétségkívül célzatos látogatás - az esemény tényén kívül - mindenesetre nem szolgáltatott semmilyen indokot arra, hogy a közeledő kormányfői konzultációk elé osztrák részről akadályokat gördítsenek. A Bethlen-Seipel tárgyalások - melyek során a kancellár ugyan kiállt a lányi egyezmény mellett, azaz nem volt hajlandó elkötelezni magát Prágával szemben - azt eredményezték, hogy áprilisban sikerült tető alá hozni az osztrák-magyar választottbírósági szerződést. Az egyezmény vitás kérdésekben békés tárgyalásokat, ezek kudarca esetén pedig választottbíróság illetve az Állandó Nemzetközi Bíróság döntését helyezte kilátásba. A növekvő bizalom ellenére az osztrák aggodalmak nem szűntek meg teljesen. A választottbírósági szerződés elvben kizárt mindenfajta erőszakot és egyoldalú lépést a két kormány részéről. Ausztriában a magyar hivatalos körök szándékait kísérő nyugtalanságot felváltotta a magánakcióktól való félelem. A magyar kormány közreműködését most már kizárták, sőt az enyhült légkörben azt is kétkedéssel fogadták, hogy az események szálai esetleg a területvédők élharcosa, az 1921-es nyugat-magyarországi felkelés szervezői között a legelőkelőbb politikai pozíciót megszerző Gömbös Gyula kezében futnának össze. Nem mintha a magyar fajvédők vezérével szemben ne lett volna elég averziójuk az osztrák politikusoknak, ám (a MOVE és az EME egyértelmű érintettségének tudatában is) úgy ítélték meg: Gömbös túlságosan is közel áll a hivatalos magyar kormányhoz, semmint hogy személyesen tőle indulnának ki az akciók.

172 Ausztriában ugyan voltak olyanok is, akik úgy vélték, hogy Gömbösek önálló külpolitikát folytatnak, ezeket az állításokat azonban a burgenlandi tartományi kormány részéről is cáfolták. Azt ők is vélelmezték, hogy a radikálisok élesen szemben állnak a kormánnyal, egyúttal azonban úgy érzékelték, hogy Magyarország pillanatnyi gazdasági és katonai helyzetében ezek nem fognak fejjel rohanni a falnak, s olyan lépéseket kezdeményezni, amelyek háborús veszéllyel járnának.

173 Azt mindenesetre javasolták a külügyminisztériumnak, hogy tartsák szemmel a burgenlandi magyarbarát személyeket, és ellenőrizzék jobban a határforgalmat. Hasonló véleményen volt Budapesten Hans Cnobloch is. Ha aggasztó jelek mutatkoznának - írta jelentésében - preventív lépéseket kell tenni a magyar kormánynál és a nagyhatalmaknál.

1

'

4 Bécsben úgy vélték, hogy amíg Bethlenek kontroll alatt tudják tartani a jobboldali területvédőket, Burgenlandot nem fenyegeti komolyabb veszély. Merőben más megvilágításba helyezte azonban a problémát egy esetleges magyarországi szélsőjobboldali puccs lehetősége. Ennek kockázatát az Egyesült Keresztény Blokk létrejötte 1922 szeptemberében, a Gömbös csoport Egységes Párton belüli helyzetének alakulása, majd a pártból való távozása növelte.

175 A Bethlen-kormány látszólagos nyugalma ellenére a budapesti osztrák követségen úgy látták, az események nemkívánatos irányba is fejlődhetnek. Theodor von Hornbostel követségi tanácsos 1923 augusztusában a soproni főispánnal folytatott beszélgetés nyomán arra 171 Amit mi sem bizonyít jobban, mint a napot záró színházi díszelőadásnak egyik - a helyszínhez méltóan megfelelően teátrális - jelenete, melyben a magyar vitézzé avatott (Hoferről Hófalvyra magyarosított nevű) német gazdapolgár köszönetet mondott a megmentett város nevében a felkelőknek. SVM, 1922. december 15. 172 Cnobloch jelentése a külügyminiszternek, 1923. április ÖStA, AdR, NPA, Kt. 17, 108/pol. 1/3 A burgenlandi tartományi kormány politikai osztálya (Burgenländische Landesregierung Politische Abteilung) jelentése a külügyminisztériumnak (Bundeskanzleramt für auswärtige Angelegenheiten) ÖStA, AdR, NPA, Liasse Ungarn 2/3. Kt. 795, Fol. 527-528. 174 Cnobloch jelentése a külügyminiszternek, 1923. április, ÖStA, AdR, NPA, Kt. 17, 108/pol. 175 Külföldi megfigyelők 1923 tavaszán egy Gömbös és Wolff Károly köré szerveződő új kormány lehetőségét is latolgatták, miután Gömbös szélsőjobboldali diákszervezetek mozgósításával már az utcára vitte a politikát. Romsics 1999. 229. o.