Tóth Imre: A Nyugat-Magyarországi kérdés 1922-1939; Diplomácia és helyi politika a két háború között - Dissertationes Soproniensis 2. (Sopron, 2006)

I. BEVEZETÉS A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI KÉRDÉS PROBLEMATIKÁJÁBA ÉS HISTORIOGRÁFIÁJÁBA

meg a Burgenland 1945 című összeállítás 1985-ben, a Burgenland 1938 1989-ben, a Burgenland 1921 elnevezésű kötet 1996-ban, valamint a nyolcvanadik évfordulóra, a közelmúltban megjelentetett reprezentatív és vaskos újabb Burgenland-könyv

32 is. A különböző művek ismertetése során eltekintünk a minden valószínűség szerint jó szándékú, de az egyéni lelkesültségen kívül kevés értékelhető mozzanatot felmutató műkedvelő alkotók publikációitól, és a „céhen belüli" osztrák történetírás sajátosságaira összpontosítunk. A második világháború és a hitleri időszak sokkja után Burgenlandban újult erővel fogtak hozzá a tartomány múltjának feldolgozásához. A hidegháborús időszak is közrejátszott abban, hogy a határ két oldalán a kutatási eredmények és vélemények ütköztetése sokáig nem volt kielégítő. Az akkori Ausztriában - szemben a magyar oldallal - számos kiadvány, közte nem kevés erősen nacionalista kicsengésű mű látott napvilágot. Többségükben a két háború közötti történelmi diskurzus érvei csengtek vissza. Ide sorolható a már említett Miltschinsky egy későbbi írása,

33 Hans Steinacher: Zur Frage der Ödenburger Volksabstimmung

34 című műve,

35 valamint Walter Dujmovits, Thomas Polz, Oskar Helmer és mások munkái. Számos írás jelent meg e témakörben az Österreichische Osthefte, majd a Burgenländische Heimatblätter elnevezésű folyóiratokban. A klímaváltozás a nyolcvanas évektől volt érezhető, a kilencvenes évektől pedig egyre nyitottabb lett a kérdéssel foglalkozó osztrák történésztársadalom. A különböző konferenciakötetek egyre szélesebb nemzetközi kutatói kör diszkusszióit kezdték közölni, néhányan a kérdés osztrák historikusai közül pedig a nyelvi akadályokat leküzdve, közvetlenül is megismerkedtek a problémakör magyar forrásbázisaival. A viták alkalmával a magyar mellett más érintett nemzetek (például a horvát és a szlovák) kutatói is kifejthették nézeteiket. Az 1985-ben megjelent Burgenland 1945 című tanulmánykötet 23 szerzője még kivétel nélkül osztrák volt, részletgazdag írásaik azonban már szélesebb bibliográfiai bázison nyugodtak. Részben osztrák tudományszervezők érdeme ugyanakkor, hogy Magyarországon is ráirányították a figyelmet a burgenlandi, nyugat-magyarországi téma, valamint a soproni népszavazás problémaköreire. A hasonló kezdeményezéseknek (pl. a „Schlaininger Geschpräche" - „Szalónaki Beszélgetések", vagy a Mogersdorfi Kultúrtörténeti Symposion) köszönhetően tér nyílt a vélemények és felfogások sokszínűbb megjelenítése előtt. Az 1996-os Burgenland-könyv szerzői, a helyiek mellett már budapesti, zágrábi, pozsonyi kutatóhelyek szakemberei voltak. (A kötet magyar történész dolgozatát közölte az egyik legvitatottabb kérdésről, a nyugat-magyarországi felkelőharcokról is.

36

) Az osztrák történeti munkák egyik sajátossága mindemellett az, hogy nem szentelnek elegendő figyelmet a kérdéskör nemzetközi összefüggéseinek. Szerzőik zöme figyelmen kívül hagyta, hogy a nyugat-magyarországi-burgenlandi kérdés születésének cselekvő részese volt az akkori csehszlovák és délszláv állam, a térségben főszerepre pályázó Franciaország, Olaszország és az anschluss-problémával összefüggésben Németország is. A különböző interpretációk mintha falba ütköztek volna a tartomány, illetve az ország határainál. A feldolgozások megmaradtak a jó értelemben vett helytörténetírás műfaji keretei között, és csak kevéssé vettek tudomást a kérdéskör szélesebb kontextusairól. Ebből a körből érdemes azonban kiemelnünk W. Goldinger: Die Burgenlandfrage als internationales 32 Schlag 2001. 33 Miltschinsky, Viktor: Der Oedenburger Heimatdienst. In Burgenländische Heimatblätter 1961. 34 Österreichische Heimatblätter, 1961. 195-202. o. 35 Az irodalmias alkotások szakirodalom-, illetve forrásmegjelölést nem tartalmaznak. 36 Borús József: Freischärler in Westungarn (1921). In Widder, Roland (szerk.): Burgenland 1921. Anfänge, Übergänäe, Aufbau. Eisenstadt, 1996. 51-65. o. Burgenländisches Landesmuseum /Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland Heft 95./