Tóth Imre: A Nyugat-Magyarországi kérdés 1922-1939; Diplomácia és helyi politika a két háború között - Dissertationes Soproniensis 2. (Sopron, 2006)
I. BEVEZETÉS A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI KÉRDÉS PROBLEMATIKÁJÁBA ÉS HISTORIOGRÁFIÁJÁBA
Problem, 37 Hans Paul: Die Bestimmung in Oedenburg im Urteil der Angelsachen 38 és legfőképpen Gerald Schlag nemrég kiadott önálló összefoglaló munkáját. 39 Schlag műve forrásés irodalmi bázisát figyelembe véve is szakít a korábbi hagyományokkal. A szakirodalomi tájékoztató egyaránt tartalmazza osztrák, magyar, olasz, horvát és cseh szerzők műveit (a két utóbbiból egyet-egyet). Forrásait a bécsi és kismartoni archívumok anyagai mellett római, budapesti és soproni levéltárak dokumentumaiból válogatta. Mégis, amit Magyarországon Ormos Máriának a diplomáciai előzmények részletes feltárásával sikerült szemléltetni, [t.i. hogy Nyugat-Magyarország Ausztriához csatolása milyen nagyhatalmi kompenzációs politika részét képezte - T.I.] azt a határon túli szakirodalomban csak csíráiban találhattuk meg. A kérdés hagyományos osztrák tükröztetése „Deutschwestungarn" ügyét főképp etnikai megközelítésben, a wilsonizmus elve alapján igyekezett bemutatni. A 80-as évektől azonban - a kezdeti elhallgatás után - csendben a magyar történeti irodalom (pl. Ormos könyvének) burgenlandi recepciója is megtörtént. 40 Az utóbbi években napvilágot látott osztrák tanulmányok sokkal árnyaltabb alapossággal vázolják fel, hogy milyen módszerekkel igyekezett felzárkózni a hosszú évszázados tradíciókkal rendelkező „konkurens" tartományi népcsoportok (mint pl. stájer, tiroli stb.) mellé Ausztria legkeletibb és legújabb tartománya. Kritikusan foglalkoznak a Burgenland születését követő időszak egyik legfőbb problémájával, a németajkú értelmiségi réteg hiányából adódó gondokkal, az „iskolakérdés" fontosságával. Elemzik a klasszikus identitásképző elemeket, mint a címer, zászló, himnusz és más szimbólumok, nem feledkezve meg a legfőbb jogi princípiumról, az alkotmányról sem. Nem mulasztják el megvizsgálni az irodalmi kommunikáció és a szónoki emelvények világának beszédmodorát sem, melynek fontos eleme volt a burgenlandi politikusok irodalmias, heroizáló ábrázolása éppúgy, mint a politizáló történészek fellengzősségre hajló kifejezésmódja. Vannak azonban kérdések, melyek máig jellegzetesen osztrák személetet tükröznek. Talán a napjainkra már megszokássá merevült felfogásból is ered, hogy a mostanság megjelenő történeti munkák - melyeken nem csupán, sőt elsősorban nem az 1919-1921 közötti korszakkal foglalkozó műveket értjük - hasonlóan a korábbi alkotásokhoz, minden különösebb aggály nélkül használják a Burgenland elnevezést a térség korábbi történeti korszakaival kapcsolatban. Az osztrák szerzők zöme hajlamos megfeledkezni arról, hogy a XX. századot megelőzően a fogalom értelmezhetetlen és anakronisztikus. Használata ráadásul nem pusztán szemantikai problémákat vet fel, mivel nemcsak az elnevezés alkalmatlan a mai Burgenland területéhez kötődő korai történeti események helymegjelölésére, de a kategória történeti-földrajzi definícióként is értelmezhetetlen. A térség soha nem képviselt önálló entitást a magyar történelemben, hanem szerves részét képezte a pannon-dunántúli területeknek. Épp ez a szerves kapcsolódás, s a belőle következő közlekedési, logisztikai, kommunikációs zavarok jelentették a legsúlyosabb gondokat a születő Burgenland számára. (Hasonlóan problematikus egyébként a Nyugat-Dunántúltól megkülönböztetett NyugatMagyarország fogalom használata is, ha a XX. századot megelőző időszak történetére alkalmazzák, mint ahogy gyökértelen és erőszakolt - ha tetszik elhibázott is - az újabb keletű Várvidék elnevezés a hazai szóhasználatban. A magyarítás szándéka érthető, azonban azt a látszatot kelti, mintha a terület - mint táj- vagy politikai egység - nyilvánvalóan mindig létezett volna, s ezzel akaratlanul is terület birtoklására vonatkozó az osztrák történeti érvekhez szolgáltat bizonyítékot.) Több helyütt, így Schlag munkájában is problematikus 37 Burgenländische Heimatblätter 1961. 99-107. o. 38 Uo. 1966. 24-31. o. 39 Schlag 2001. 40 Lásd Baumgartner, Gerhard: Távoli rokonok. A magyar történelem osztrák szemléletmódjáról. Regio, 2000. 2. 60-61. o.
