Tóth Imre: A Nyugat-Magyarországi kérdés 1922-1939; Diplomácia és helyi politika a két háború között - Dissertationes Soproniensis 2. (Sopron, 2006)

I. BEVEZETÉS A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI KÉRDÉS PROBLEMATIKÁJÁBA ÉS HISTORIOGRÁFIÁJÁBA

voltak a Pozsonyban élt Fogarassy Lászlónak a Soproni Szemlében megjelent cikkei. Soós elsősorban a kérdés diplomáciai vonatkozásait tárta föl, míg Fogarassy az események katonai aspektusát foglalta össze A nyugat-magyarországi kérdés katonai története című cikksorozatában a Szemle hasábjain.

14 A felkelést követő soproni és Sopron környéki népszavazás máig legrészletesebb és legszélesebb bázisú diplomáciatörténeti összefoglalását Ormos Mária adta, Civitas Fidelissima (Gordiusz kiadó, Győr, 1990) című művében. A szűkebben értelmezett nyugat-magyarországi kérdés utóéletét azonban legfeljebb az osztrák-magyar kapcsolatok prizmáján keresztül vizsgálta a magyar történeti irodalom. Az egyes művek Magyarország és Ausztria diplomáciatörténetének, illetve speciálisan a két ország viszonyának egyik aspektusaként említették meg a kérdést. Ezek szerzői (Bellér Béla, Fiziker Róbert, Kerekes Lajos, Pritz Pál, Stier Miklós, Tilkovszky Lóránt

15

) témájuk eltérő volta miatt nem vállalkozhattak arra, hogy a nyugat-magyarországi problémát részleteiben elemezzék. Feldolgozásaik során érthetően nem merülhettek el a határtérség belső viszonyainak vizsgálatában sem. A fenti, illetve az itt nem említett művek zömében a Burgenlandra vonatkozó magyar igények bemutatására vállalkoztak, valamint az elszakított terület sorsával foglalkoztak. Kevesebb figyelmet szenteltek Magyarország nyugati határszélének és a - főleg Sopronra vonatkozó osztrák, majd német - területi követeléseknek. A határ szomszédságában fekvő megyék Mosón, Sopron, Vas, Zala fejlődésének és politikai helyzetének kérdéseire - beleértve a területek elöljáróságainak, közvéleményének, sajtójának Burgenland visszaszerzésével kapcsolatos követeléseit is - eddig kevesebb választ kaptunk. Az előzőekben említett munkák közül a soproni népszavazást követő időszak eseményeinek szisztematikus közlésével jószerivel csupán Bellér Béla tanulmányai foglalkoznak. Bellér - hasonlóan a fentebb említett szerzőkhöz - elsősorban a kérdésnek az osztrák-magyar diplomáciára gyakorolt hatását elemezte, azzal a különbséggel, hogy a kétoldalú viszony ismertetéséhez vezérvonalként használta a Nyugat-Magyarország körüli vitát. A húszas évek időszakával foglalkozó írások főként sajtóforrások felhasználásán alapultak, s helyenként ezek is jelentősen elrugaszkodtak a térséggel összefüggő eseményektől és jelenségektől. Tartalmánál fogva jobban kapcsolódik dolgozatunk tárgyához Tilkovszky Lóránt Ausztria és Magyarország a vészterhes Európában. A budapesti osztrák követség megfigyelése és helyzetelemzései 1933-1938. évi politikai jelentéseiben című könyve is, melyben a szerző a budapesti osztrák követség jelentései alapján enged bepillantást a kérdésbe. Természetesnek tűnhet, hogy a feldolgozásokból hiányzó láncszemeket a hazai helytörténeti kutatás pótolta, s a diplomácia fejleményeit, a helyben történt események leírásával kiegészítette. Bár a hetvenes években a helytörténetírás egyre jobban kivívta emancipációját, a határváltozásokkal kapcsolatos kérdésekkel helyben nem igazán foglalkoztak. Minimális utalásokat tartalmaznak a nyolcvanas évek elején sorozatban kiadott munkásmozgalom-történeti kötetek (Sopron és vidékének munkásmozgalma I-IV. kötet, Baranyai Lenke, Hiller István Környei Attila, Tirnitz József, művei, illetve a Mosonmagyaróvár és vidéke munkásmozgalmának 14 Fogarassy László: Bevezetés a burgenlandi kérdés forrásaiba és irodalmába. Soproni Szemle, 1971. 2. 291-302. o. Uő: 1972. 23-39. o; 155-129. o. 15 Bellér Béla: Az osztrák-magyar viszony és a burgenlandi kérdés (1922-1926). Soproni Szemle, 1975. 3. 232-244. o. Bellér Béla: Az osztrák-magyar viszony és a burgenlandi kérdés (1927-1929). Századok, 119. 1985. 1., Kerekes Lajos: Az első osztrák köztársaság alkonya. Mussolini, Gömbös és az osztrák Heimwehr. Budapest, 1973, Akadémiai., Kerekes Lajos: Ausztria hatvan éve 1918-1978. Budapest, 1984, Gondolat., Pritz Pál: Magyarország külpolitikája Gömbös Gyula miniszterelnöksége idején 1932-1936. Budapest, 1982, Akadémiai., Pritz Pál: A fajvédők külpolitikai nézetei (1918-1936). In uő: A magyar diplomácia a két háború között. Tanulmányok. Budapest, 1995, Magyar Történelmi Társulat., Tilkovszky Lóránt: Ausztria és Magyarország a vészterhes Európában. A budapesti osztrák követség megfigyelése és helyzetelemzései 1933-1938. évi politikai jelentéseiben. Budapest, 2002, Paulus-Publishing Bt.