Tóth Imre: A Nyugat-Magyarországi kérdés 1922-1939; Diplomácia és helyi politika a két háború között - Dissertationes Soproniensis 2. (Sopron, 2006)

I. BEVEZETÉS A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI KÉRDÉS PROBLEMATIKÁJÁBA ÉS HISTORIOGRÁFIÁJÁBA

története című könyv 16

). Jelentős változásra itt csupán a kilencvenes években került sor, amitől kezdve például a soproni népszavazás emléke a helyi történeti gondolkodás legfontosabb elemévé kezdett válni. Az eseményekre való emlékezés a hosszú agyonhallgatást követően, a küencvenes évek második felétől újra a várospolitika rangjára emelkedett. Ez utóbbiban azonban már jelentős szerepet játszottak a kérdést helyi szinten először vizsgáló történészek, akik nem csupán hagyományos közleményekben, hanem újságcikkek, kiállítások formájában is publikálni kezdték kutatási eredményeiket. Kiváló alkalmat szolgáltatott erre a soproni és Sopron környéki népszavazás 75. és az 1918-1941 között működött polgármester, Thurner Mihály születésének 120. évfordulója. Ennek kapcsán jelenhetett meg az 1918-1921 közötti időszak történetét feldolgozó több kisebb publikáció. A Magyarok maradtunk című népszavazási konferencia előadásai 1997-ben jelentek meg.

17 Benne olyan szerzők cikkeivel, mint Ormos Mária, a helyi kutatók közül pedig Környei Attila, Horváth Zoltán, Boronkai Szabolcs és Turbuly Éva. Az írások közül a népszavazás utáni időszakkal foglalkozik Turbuly Éva munkája, mely egy rövidebb Thurner életrajz, így témánkhoz a soproni polgármester személyén keresztül vihet közelebb. A másik mű, Környei Attila korreferátuma szorosabban kapcsolódik dolgozatunkhoz, hiszen a népszavazás társadalmi és gazdasági következményeit veszi számba, műfaji okoknál fogva csak vázlatos formában. Sopronyi Thurner Mihály születési évfordulója alkalmával látott napvilágot a Tisztemben csak a város érdeke fog vezetni című rövid tanulmánykötet.

18 Az említett (a népszavazást követő korszak egy-egy részkérdésével foglalkozó) művek szerzői csak helyi forrásanyagra támaszkodtak, és kizárólag Sopron helyzetével foglalkoztak. 1990 után a történeti probléma politikai rezonanciája is felerősödött.

19 Utóbbi nem tett jót a kérdés objektív megítélésének. Az évezredforduló táján megjelent újságcikkek, brosúrák

20 így több egyoldalú, az osztrák érveket nem mérlegelő, leegyszerűsített állítást közöltek. A nyugat-magyarországi probléma két világháború közötti alakulásának történetét tehát a maga komplexitásában ez idáig a magyar nyelvű szakirodalom nem próbálta meg feltárni. Célszerűnek látszott ezért áttekinteni az osztrák-német-magyar kapcsolatok és a térség történetének alakulását ez utóbbi nézőpontjából, párhuzamba állítva a rendelkezésére álló magyar, osztrák és német szakirodalom, valamint a történeti - benne a helytörténeti kutatás - eredményeit. Dolgozatunk előzményeinek tisztázásához a fentebb említett alapművek mellett, több színvonalas összefoglaló munkát is felhasználhattunk. A békeszerződések témakörében Ormos Mária: Padovától Trianonig (1984), Romsics Ignác: A Trianoni béke (2001) című könyvei jelentették a kiindulás alapját. A két háború közötti magyar bel- és külpolitika általános alakulásának áttekintésében Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században című szintézise és az Ormos Mária tollából megjelent: Magyarország a két világháború korában 16 Baranyai Lenke: Sopron és vidékének munkásmozgalma 1929-1933. Győr, 1982, MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottsága., Hiller István: Sopron és környéke munkásmozgalma 1939-1945. Sopron, 1983, MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottsága., Környei Attila: Sopron és környéke munkásmozgalma 1919. augusztus 1-1924. Győr, 1982, MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottsága., Tirnitz József: Sopron és környéke munkásmozgalma 1925-1928. Győr, 1982, MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottsága., Tuba László-Lukács Albin-Bacsó András: Mosonmagyaróvár és vidéke munkásmozgalmának története 1919. augusztus 1-1945. Győr, 1982. 17 Turbuly Éva (szerk.) „Magyarok maradtunk" 1921-1996. Konferencia a soproni népszavazásról, 1996. december 12. Sopron, 1997, Soproni Szemle Alapítvány - Győr-Moson-Sopron Megye Levéltára, 83-98. o. /A Soproni Szemle Kiadványai. Új sorozat 20./ 18 Turbuly Éva (szerk.): „Tisztemben csak a város érdeke és az igazság fog vezetni. A 120 éve született Thurner Mihály polgármester (1878-1952) emlékére. Sopron, 1998. Sopron város és a Soproni Levéltár kiadványa. 19 A soproni népszavazás 75. évfordulóján parlamenti felszólalások egész sora méltatta az esemény jelentőségét. Az 1995. december 16-i ülésnapon Kertész Zoltán, Szájer József, Torgyán József, Csapody Miklós, a 239. ülésnapon Jeszenszky Géza szólalt fel napirend előtt a kérdés kapcsán. 20 Lásd Horváth Zoltán: A Soproni népszavazás sikere. 1921. december 14-17. Sopron, 2002, Sopron M.J.V.